Jót is, rosszat is hoznak a szeptemberben közzétett új adótörvénykönyv rendelkezései; a sepsiszentgyörgyi tanács tegnap rendkívüli ülésén szokatlanul hosszú, bő órás vita után fogadta el a jövő évi adókat és illetékeket szabályozó határozatot. A legrosszabb hír az, hogy a lakásadók tíz-tizenöt százalékkal emelkednek az idei értékhez képest, noha a törvény által megengedett legalacsonyabb szintet alkalmazzák. Újdonság, hogy ezentúl az alatta levő területért is fizetni kell, a második vagy harmadik ingatlanra azonban már nem rónak ki magasabb adót.
A tervezetet Antal Árpád polgármester délelőtti sajtótájékoztatóján ismertette, a tanácsülésen Sztakics Éva alpolgármester foglalta össze a legfontosabbakat. Elmondta: magánszemélyek számára minimális adót számolnak, de így is többet kell majd befizetniük, mert a lakásuk alatti területet is beszámítják. Ebből 425 ezer lejes többletbevétele lesz a városnak (300 ezer lej jogi, 125 ezer természetes személyektől folyik be), és 30 ezer lej esik ki az idegenforgalmi adó eltörlésével. Megszűnik a különbség a természetes és jogi személyek tulajdonában levő üzletek, cégek utáni adózásnál: az adott helyen folyó tevékenység jellege lesz a döntő. A magánlakások adója értékük 0,08 százaléka lesz, magánszemélyek más célt szolgáló ingatlanjaira 0,8 százalékos adót számolnak, jogi személyek szorzója a lakásokért 1,2, cégtevékenységre használt ingatlanokért 1,3 százalék. Az önerőből felújított vagy hőszigetelt ingatlanok tulajdonosai, a műemlékek lakói kedvezményt kapnak az önkormányzattól, teljes adómentességet élveznek, a kisnyugdíjasok 50 százalékosat. Az ingatlanok rendeltetését 2016. február végéig be kell jelenteni, aki az egész évi adót március végéig befizeti, tízszázalékos kedvezményt kap. Az elhanyagolt épületek és beltelkek tulajdonosait megemelt, 500 százalékos adóval sújtják, a pontrendszert a következő hetekben dolgozzák ki, és szeretnék, ha országszinten egységes kritériumokat fogadnának el. A visszaszolgáltatott épületek tulajdonosai ötévi haladékot kapnak, de azok a jogi személyek, amelyek leromlott műemlékekben működnek (a polgármester az egykori Hungária Szállodát, a vágóhidat és a dohánygyárat említette), nem számíthatnak elnézésre: ha nem akarják rendbe tenni székhelyüket, büntetőadóval sújtják őket. Az idegenforgalmi illetéket eltörölték, a területi és gépkocsiadók a tavalyi szinten maradnak, az elektromos meghajtású járművek adómentesek lesznek.
A város különböző adózási övezetekre való felosztása 2016-ban még érvényes marad, de csak az ingatlanok esetében; a gépjárművek bérletárait egységesítik. A parkolási díjak a következők: óránként 2, naponta 10 lej a parkolójegy, havonta 100 lej a bérlet, egész évre pedig 600. Kivételt a belváros fizetős utcáiban lakókkal vagy ott dolgozókkal tesznek, akik havi 50, évi 300 lejes bérletet válthatnak ki a polgármesteri hivatalban. A taxisok havi 50 lejt fizetnek majd, az intézmények a zárható parkolóhelyekért havi 300, évi 2500 lejt. A zárható parkolóhelyek aránya sehol sem haladhatja meg a 15 százalékot.
Az önkormányzat tulajdonában levő sportlétesítmények belépőjegyeinek ára jövőben sem változik, e téren az az újdonság, hogy ingyenes lesz a nemzeti és olimpiai sportolóknak, és jövő nyáron fél áron strandolhatnak azok, akik az idei jegyeiket eltették (ez az engedmény az idén felújítás alatt levő, tehát használhatatlan nagy medence miatti kárpótlás akar lenni).
A tervezethez több módosító javaslatot is benyújtottak: az építőművészek országos szervezete és Bálint József MPP-s tanácstag is ajánlott néhány szempontot, előbbiekből kettőt elfogadtak (a műemlékekkel kapcsolatosan), utóbbiakat mind elutasították. Bálint kisebb adót kért a vállalkozóknak – akik a lehető legmagasabb adókulcs szerint fizetnek Sepsiszentgyörgyön, és ehhez a város a megengedett 50 százalékos járulékos illetékből 40 százalékot tesz hozzá, noha „a megélhetést a cégek biztosítják” –, és csökkentené az üresen álló ingatlanok adóját is. Válaszul a polgármester elmondta: három évvel ezelőtt alapos elemzés után döntöttek a cégek adójának emeléséről, a helybeli vállalkozók sok esetben a különbözetnél többet is visszakapnak a de minimis programmal, ami pedig az üresen álló gazdasági egységeket illeti, ezeket nem kívánják adócsökkentéssel támogatni, hiszen sok esetben a magánosítás után tönkrement gyárakról van szó. A vitához az ülésen látogatóként jelen levő Fekete Márta műemlékvédelmi szakember, valamint két másik tanácstag, Debreczeni László és Miklós Zoltán is hozzászólt, végül a tervezetet ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el.