De nem kellene a kérdést elpolitizálni, azért szorgalmazza a szakmai bizottságot – a közmeghallgatás ugyanis azt jelenti, hogy „bármilyen bácsi és néni” véleményt mondhat, és ez szerinte nem megnyugtató megoldás.
A városzászló ügyében kiírt közmeghallgatásról beszélünk, ami valóban azt jelenti, hogy bárki bejöhet és rábökhet a három javaslat egyikére, vagy előállhat egy negyedik tervvel – válaszolta Antal Árpád polgármester. A terveket szakember, Szekeres Attila István heraldikus készítette, tehát szakmailag rendben vannak – az nincs rendben, hogy rengeteg falunak, városnak és megyének van zászlaja, csak Hargita és Kovászna megye önkormányzatait perelik folyton a prefektusok.
Létezik ugyan egy új törvény, amely világosan előírja, hogy a városzászlóhoz szükség van címerre, és Sepsiszentgyörgy címerét már 2007-ben jóváhagyta a Román Akadémia címertani bizottsága, továbbá a bukaresti kormány is, ez lezárt ügy, és nem nyitunk róla új vitát. A kérdés az, hogy milyen legyen a zászló, amire a címer kerül, semmi más. Elég kár, hogy a románok egy része nem érzi magáénak a címert, mikor a magyarok nem kifogásolják a román állami címert, amelyet egyébként Keöpeczi Sebestyén József tervezett, és szerepel benne Erdély jelképe, illetve a székely szimbólumpár is. Sepsiszentgyörgy címerében van elég elem, amely a románok számára is üzen: a nap és a hold, az ortodox vallásban igen nagy tisztelettel övezett Szent György, a védelmet nyújtó várfal – sorolta.
Szégyenbe hozzuk magunkat ezzel a zászlócirkusszal – vélekedett Bálint József, aki szerint valószínűleg Sepsiszentgyörgyön van a legtöbb zászlószakértő négyzetméterenként. Emlékeztetett arra, hogy a városzászlót már a múlt mandátum idején elfogadta a tanács, vitték is ajándékba külföldre, ahol egyáltalán nem értik, hogy miért kellett érvényteleníteni. A zászlóter­vet egyébként a városháza ügyfélszolgálati irodájában lehet tanulmányozni, véleményeket, ötleteket, javaslatokat holnapig fogadnak ugyanott.