Mezőföldi településnek számít Barátos, a helybeliek pedig sorolják a gondokat. „Van nekünk éppen elég bajunk, mert széljárta a mi falunk, nem is olyan népes, mint sok más községközpont, s mégis a régi rendszer idejében két falut is hozzánk kapcsoltak: Orbaiteleket és Pákét. Előnye, hogy aránylag jó a vidék termőtalaja. Úgy tartották a régiek, hogy nem is a mai helyén feküdt Barátos, hanem bent a réten, a Kovászna-patak túlsó felén. Ott állandóan veszélyeztették a gazdaságokat az áradások, áttelepültek a Nagyvíz északi oldalára, ahol azonban jobban ér mindent a Nemere. Itt is volt éppen elég baj a belvizekkel, de egy részét a községvezetés lecsapoltatta. Rég mondogatjuk, hogy mélyfúrást kellene végezni, mert a falu északi szélénél borvíz tört fel egy régi furatból. Az egy dolog, hogy szeretjük a borvizet, de ha így halad a világ, a jó vízre szükség lesz!” Valóban vannak borvízre utaló jelek a falu altalajában, beszéltünk erről Kerestély Csaba polgármesterrel, de a mélyfúrások költséggel járnak.
Barátoson úgy adódott, hogy előbb nyílt lehetőség a szennyvízcsatorna költségeinek megszerzésére, mint az ivóvízére. Sajnos, a leendő kivitelező hibájából a versenytárgyalást meg kell ismételni. Ezt követi hamarosan az ivóvízhálózat kiépítéséről szóló versenytárgyalás is. Ahol olyan közel a legfelső talajvízszint, mint itt, és kitett a felszíni szennyeződésnek, a vízhálózat már eddig elengedhetetlen lett volna. A hálózatot tervek szerint a Kovászna városi rendszer táplálná. Erre csatlakoztatják rá előbb Pákét, utána a községközpontot, végül Orbaiteleket.
− A községvezetés régi gondja az Orbaiteleket Cófalvával összekötő történelmi Postaút korszerűsítése is. Ebből a 3100 méter hosszú útszakaszból 2300 méter esne Barátos és csupán 800 méter a nagyborosnyói önkormányzat területére. Mi már el is készítettük a munkálat tervezetét – mondta a polgármester –, de kivitelezésre csak akkor lehet majd számítani, amikor Orbaiteleken az említett szakaszon lefektettük az ivóvíz- és a csatorna-hálózatot. Bízom abban, hogy a mindenkori borosnyói tanács vállalni fogja a hiányzó 800 méter korszerűsítését. Régi gondunk az is, hogy új hidat építhessünk a Feketeügyön Orbaitelek és Lécfalva között. Az is egy történelmi útszakasz, amely majd összeköti Lécfalva övezetét Mezőföld többi településével. Ezzel egy időben felvetődött, hogy kellene egy új híd a Kovászna vizére is, arra az útszakaszra, amely a közlekedést biztosítja Barátos és Zágon között.
A barátosiak 31 747 euró értékű pályázatot nyertek a Leader-programban, amelyből felújították a két falu, Telek és Páké kultúrotthonait. Mindkét termet 145 székkel, valamint korszerű fény- és hangberendezéssel szerelték fel. Új függöny került a pákéi színpad elé, redőnyök az ablakokra. 50 ezer euró értékben sikerült vissza nem térítendő alapokból beszerezni egy kotrógépet is, mely elengedhetetlen minden községközpontban a föld- és más jellegű munkálatok kivitelezésében.
A barátosiak is fontosnak érezték testvértelepülési kapcsolat létesítését. Ígéretes lépést tettek a Kiskunfélegyháza közeli Pálmonostorával, augusztusban odalátogattak, aláírták a szándéknyilatkozatot. Közös kapcsolat lenne ez Orbaitelekkel és Pákéval is. Pálmonostora területén egy monostor állt, mely a tatárjárás idején elpusztult, s így IV. Béla király már pusztaként adományozta néhány családnak. Barátos neve is valami hasonlót sugall, az egykori barátok temploma a Kovászna vizének közelében volt.
− Egyik legnagyobb gondunkon túl vagyunk – újságolta Beder Győző, a barátosi központi iskola igazgató-tanára. – Az újabb épület fagerendázatát és teljes tetőszerkezetét át kellett építeni, mert egy elpusztíthatatlan kártevő annyira megtámadta, hogy életveszélyes volt benne tanítani. Teljesen újban áll most az épület, s az elkövetkezőkben, ha igény lesz rá, a tetőterét is be lehet majd építeni. Az ingatlan külső javítását és meszelését is befejezték. Erre a helyi önkormányzat nyert pályázati alapokat a megyei tanácstól, és állták az önrészt. Sajnos, maradt a másik gond: az oktatás legrégibb épületének megmentése... Ez az iskolaközpont fontos helyet tölt be a térségben, a teleki és a pákéi iskolásokon kívül több lécfalvi, várhegyi és cófalvi gyermek is itt tanul.
A községközpont kultúrotthonát a református egyházközség holland segítséggel korszerűsítette, immár bármilyen jellegű rendezvényre alkalmas. Amint Bóné Barna helybeli lelkipásztor elmondta, a barátosi Balogh család az épületet az egyházra hagyta, állapota akkor a lehető legrosszabb volt.
Beszélgetésünk során, mint sok más alkalomkor, kitértünk a jeles földrajzi utazó, néprajzkutató és szakíró, Barátosi Balogh Benedek személyiségére, életművére és egy helyi tudományos emlékkonferencia megszervezésére. Ha a megye- és községvezetés is segítene, a helyi egyházközség és néhány háromszéki lelkes geográfus összefog, az elképzelést siker koronázhatja – latolgattuk.
Benci bácsi – így neveztük fiatal földrajz szakos hallgatókként – ugyan Lécfalván született, előnevének használatát családjának barátosi eredete kötelezte. Távol-Kelet népeinek kutatója volt, Kőrösi Csoma Sándorhoz hasonlóan érdeklődése a magyarság eredetének kutatására sarkallta, ő volt a magyarság turáni eredetének megalkotója. Kevés támogatással és saját pénzén három kutatóutat szervezett az Amur mentére, eljutott Hokkaidó és Szahalin szigetére is, Japánba és Szibériába. Gyűjteményének egy töredékét a Magyar Néprajzi Múzeum őrzi. Szülőföldjén, Háromszéken sem emlékkopja vagy emléktábla, sem mellszobor nem őrzi emlékét. Ha más nép mondhatna magáénak ilyen személyiséget, bizonyára büszkébb lenne rá, mint mi. Egy eljövendő Barátosi-emlékhelynek a Balogh-kúriából felújított kultúrház adhatna otthont. 145 évvel ezelőtt született, 70 évvel ezelőtt hunyt el Budapesten.
