Újból napirendre tűzték Kovászna 2015–2020-as helyi fejlesztési stratégiájának tervét. A hétfői tanácsülésen a városatyák az elkészült projekt esetleges módosításairól beszéltek. Egyedül Vasilica Enea jegyző mutatott be írásban is megfogalmazott, a tervvel kapcsolatos észrevételeket. A bemutatás egyesek számára unalmasnak indult, később azonban építő vita alakult ki. De az is kiderült, hogy nagyon kevés tanácstag vette a fáradságot és olvasta el a négyszáz oldalas dokumentumot.
A jegyzőnő meglátásait 19 pontba foglalta össze. Kifogásolta, hogy a tervben nem tartották be a román nyelv használatára vonatkozó törvény előírásait. Nem szerepelnek a vendégforgalmi látványosságként értékesíthető műemlékek – a vajnafalvi régi iskola, a Sf. Nicolae-templom, az ortodox parókia, a dák vár, a vajnafalvi régi faházak. Fölösleges befektetés a város számára a tervben szereplő strand megépítése, mint ahogy nem volt szükség a sípálya létrehozására sem. Nem fogalmazták meg a rohammentő-szolgálat (SMURD-egység) és a katonai tűzoltó-alakulat létesítésének fontosságát. Nem elemezték az előző városfejlesztési stratégia előírásainak teljesítését. Nem foglalták bele az éves kulturális, sport- és turisztikai események kalendáriumának elkészítését – sorolta többek között a jegyző.
Nicolae Enea azt kifogásolta, hogy a tervben nem hangsúlyozták Kovászna természeti tényezőinek fontosságát, az egészségturizmus fejlesztésének lehetőségét. A Kovásznára érkező turisták 98 százaléka preventív kezelések, gyógyulási és rehabilitációs lehetőségek miatt jön ide, akár pácienseknek is lehet nevezni őket. Ion Deaconu elképzelése szerint a központból libegővel lehet feljutni a Siklóig, egészen Kommandóig használható a keskeny vágányú vasút, a patakmederben csónakázni lehet, a belvárosban sétálóövezet van. Molnár János azt szorgalmazta, csábítsanak cégeket a városrendezési tervben szereplő ipari parkba. A munkahelyek teremtésével lehetne itthon tartani a fiatalokat – mutatott rá. Becsek Éva is a munkahelyteremtést szorgalmazta. A vendégforgalom teremthet új munkahelyeket – érvelt. Többen hozzászóltak a témához, a beszélgetés lényegében arról szólt, hogy továbbra is a gyógyturizmus legyen-e a város húzó gazdasági ereje, vagy esetleg a vendégforgalom más ágazatait kell fejleszteni, netán az iparosodás útjára kell lépni. Lényegi döntést nem hoztak, abban egyeztek meg a tanácstagok, hogy írásos javaslataikat november 26-ig nyújtják be. Felmerült, hogy helyi szakembereket is be kellene vonni a munkába.
