Dobszóra indult a közel száz Waldorf óvodás és kisikolás az egykori Kiss Árpád-iskola udvarából, hogy szüleikkel és kisebb testvéreikkel együtt elrejtsék a fényt. A saját készítésű Márton-napi lámpások azonban csak az est leszálltával gyúltak meg a város széli almáskertben, miután az ide érkező színes csapat körbeállta a tábortüzet, és énekekkel kérte az elbújni készülő fényt, hogy tisztítsa meg a lelkeket.
Gyertek hát, gyújtsunk egy kis fényt, mit egykor a nap tüze gyújtott még – énekelték kicsik és nagyok az est leszálltával, majd megidézték a köpenyét a koldussal megosztó lovagot, aki Szent Mártonként vonult be a halhatatlanok táborába. A kicsik által sütött pogácsát is megosztották családjukkal, barátaikkal, majd „az ajándékba kapott fénnyel” bejárták a gyümölcsöst, hogy tavaszig elrejtsék annak melegét. A fény búcsúztatását egyébként egy nappal korábban az Erzsébet parkban is megejtette egy népes gyermekcsapat.
