A Kulturális Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki a 45 éves Kriterion Könyvkiadót Klaus Johannis, Románia elnöke. Az oklevélben az szerepel, a kiadót a nemzeti kisebbségek nyelvének és kultúrájának ápolásában játszott meghatározó szerepéért, a kisebbségi és a román kultúra kölcsönhatásának előmozdításáért, az egymás értékeinek kölcsönös elismerését és a jó együttélést szolgáló párbeszéd megteremtéséért tüntették ki.
Az államfői hivatalban szervezett múlt heti ünnepségen a bukaresti Masca Színházat és a Kolozsvári Román Operát is kitüntették. Johannis beszédében kifejtette, hogy a három intézmény tevékenységével jelentős mértékben gyarapította a román és az egyetemes kultúrát, az elismerés ezt hivatott értékelni. A Kriterion kitüntetését H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója vette át, az ünnepségen jelen volt Domokos Péter, a Kriterion alapító igazgatója, Domokos Géza Sepsiszentgyörgyön élő fia is.
Az 1969 decemberében életre hívott intézmény feladataként a Romániában élő nemzetiségek kultúrájának ápolását jelölte meg a kormányrendelet. A kiadó az átszervezett Állami Irodalmi Könyvkiadó, valamint az Ifjúsági Könyvkiadó nemzetiségi szerkesztőségének jogutódjaként kezdte meg tevékenységét, de hamarosan messze túlnőtt elődein a kiváló vezetés, valamint a tapasztalt szakemberek közé fokozatosan beépült fiatal munkatársak közös erőfeszítéseinek eredményeképpen.
A bukaresti székhellyel alapított nemzetiségi kiadó 1970. január 1-jén kezdte meg munkáját. A Romániában élő nemzetiségiek nyelvén – először magyar, német, szerb-horváth, ukrán és jiddis, majd 1978-tól szlovák és orosz, 1980-tól tatár, 1981-től török nyelven – jelentetett meg szépirodalmi, társadalom- és természettudományi műveket. A kiadó névadásáról Domokos Géza emlékezésében így ír: „Kriterion – szépen hangzó ógörög kifejezés, belőle jön a criteriu, kriterium szavunk. A régi Hellászban azt a pontot jelezte, ahol az érték elválik az értéktelentől. Nemzeti áthangolásban megtalálható minden európai nyelvben.”
A román–magyar közös könyvkiadás keretében – mely 1970-ben komoly eredménynek számított – jelentős szerepet vállalt a kiadó a romániai magyar irodalom, művelődés és tudományosság eredményeinek magyarországi közvetítésében is. Ennek hatására a 80-as évek közepéig úgyszólván minden számottevő mű a magyarországi olvasókhoz is eljutott. Az egyezmény ugyanakkor lehetőséget biztosított arra is, hogy a klasszikus és kortárs világirodalom sok, magyarul már megszólaltatott alkotása nagy példányszámban a romániai magyar olvasók széles rétegeihez is eljusson.
1970 és 1989 között a Kriterion magyarul összesen 1974 művet jelentetett meg, több mint 21 millió példányban. Az évi átlaghoz (száz cím) viszonyítva a legtermékenyebb időszak 1972–1980 közé esik, a legalacsonyabb teljesítmények az 1985 utáni évekre esnek (évi 68–86 cím).
Az első évtized története egybeesik a romániai magyar irodalom és általában a romániai szellemi élet megélénkülésével. A 70-es években a Kriterionnál jelennek meg a romániai magyar irodalom kiemelkedő alkotásai, olyan regények, mint Bálint Tibor: Zokogó majom, Pusztai János: A sereg, Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, Szilágyi István: Kő hull apadó kútba, elbeszéléskötetek Bajor Andor, Bodor Ádám, Csiki László, Páskándi Géza, Székely János, Vári Attila tollából, Balla Zsófia, Farkas Árpád, Hervai Gizella, Horváth Imre, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi Domokos, Szőcs Géza verseskötetei, Kocsis István, Páskándi Géza, Sütő András drámái. A Kiadó sikeres sorozatokkal is jelentkezett, mint például a Forrás, a Romániai Magyar Írók, a régi erdélyi irodalmi hagyományt újra közkinccsé tevő fehér könyvek sora, s a művészeti kismonográfiák, amelyek a romániai magyar képzőművészet jeleseit mutatták be önálló kötetekben.
Kiemelkedő eredményeket közvetíthetett a Kriterion Kiadó a nyelvtudomány terén is. A legnagyobb vállalkozás a Szabó T. Attila nevéhez fűződő Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár 1975-ben induló sorozata. A kiadás 1984-ben a IV. kötet megjelenése után leállt, az Akadémiai Kiadó segítségével 1993-ban megjelent az V. kötet, majd az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában folytatódott.
A Kriterion a romániai magyar irodalom korábbi hagyományaira építve, sajátos feladatának tekintette a klasszikus és kortárs román irodalom közvetítését a magyar olvasó felé, exportlehetőségei révén a magyarországi olvasótáborhoz is. Jeles fordítócsapatot szervezett és nevelt ki folyamatosan, ezzel is vállalva a magyar irodalom hídszerepét.
Domokos Géza 1990 augusztusáig vezette az intézményt, tőle vette át a stafétabotot H. Szabó Gyula.
Az 1989-es változások gyökeresen megváltoztatták a kiadó helyzetét. Az első jelentős döntés a cenzúra által betiltott kéziratok megjelentetése. Az ún. Index-könyvek olyan szerzők munkáit sorakoztatták fel, mint Cs. Gyímesi Éva, Szilágyi István, Pusztai János, Mózes Attila és mások. A kilencvenes években a kiadó mindvégig igyekezett megfelelni eredeti rendeltetésének, a többnyelvűségnek, a kulturális értékek közvetítésének. Az átalakuló gazdasági viszonyok között viszont sokat vesztett piaci helyzetéből, újonnan megjelent könyvkiadókkal osztozik szerzőkön és olvasókon egyaránt. Ilyen körülmények között a korábbi nyelvek mellett megjelentetett néhány albán, örmény és roma nyelvű könyvet. A tematikát tekintve a szigorúan vett tankönyvek kivételével szinte valamennyi téma jelen van: szépirodalom, tudományos és ismeretterjesztő könyvek egyaránt.
1997 decemberéig a Kriterion a Művelődési Minisztériumnak alárendelt közszolgálati intézmény volt, akkor alakult át állami tulajdonú gazdasági társasággá. 1999 decemberétől magántársaság.
