Tegnap délelőtt a kézdivásárhelyi városházán Bokor Tibor polgármester, Fejér László Ödön parlamenti képviselő és Könczei Csaba, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője jelenlétében tanácskoztak a környékbeli burgonyatermesztők. A közel kétórás szakmai beszélgetés egyetlen téma, a burgonyakísérleti állomás körül forgott.
A polgármester elmondta: kíváncsiak voltak a mezőgazdászok véleményére, mivel jó néhány hónappal ezelőtt Fejér László Ödön képviselő felfedezett egy kormányhatározat-tervezetet, amely lehetőséget biztosított volna a burgonyakísérleti állomásnak, hogy az általa nem használt területeket bérbe adja, holott őt naponta keresik meg emberek, akik nem kapták vissza jogos jussukat, mert nincs, amiből kimérni.
A kísérleti állomás 360 hektár földjéből mintegy 280 hektár található a város közigazgatási területén. Akkor a képviselővel közösen fogalmaztak meg egy levelet, amit elküldtek az illetékesekhez, jelezve, hogy nincs minden rendben, előbb adják vissza az egykori tulajdonosoknak a nekik visszajáró földeket, majd vegyék tőlük bérbe. Annyit elértek, hogy a kormányhatározatból törölték a földek bérbeadására vonatkozó részt, csak az épületeket adhatják bérbe.
Októberben válaszlevelet kaptak Valeriu Tabără volt mezőgazdasági minisztertől, a Gheorghe Ionescu-Sişeşti Mezőgazdasági Akadémia alelnökétől, aki szerint nem állja a helyét, hogy azon a területen vissza kell mérni földeket, és ezenkívül válaszlevele több valótlan dolgot is tartalmaz, ezért akarták kikérni a szakemberek véleményét, hogy érdemben tudjanak válaszolni. A polgármester egy rossz hírt is közölt: a kormányrendelet szerint a kísérleti állomások jelenlegi, megmaradt területe szent és sérthetetlen.
Fejér László Ödön arról beszélt, hogy több gazda is megkereste őt panaszával a burgonyakíséleti állomás által bitorolt területekkel kapcsolatosan. A Mezőgazdasági Akadémia alelnöke azt írja, hogy a háromszéki gazdák megfertőzték az állomás földjeit, ezért nem zajlik 2010 óta kutatás. A honatya szerint jelenleg csupán 2,2 hektárt használnak kutatási célokra, a többin burgonyát, gabonát és repcét termesztettek. Szükség van egy kutatóállomásra, hangsúlyozta a honatya, de akkor, ha az itteni gazdák érdekeit szolgálja, és az általuk igényelt kutatást végzi. És az ehhez szükséges minimális földterületet tartsák meg, a többit pedig szolgáltassák vissza a jogos tulajdonosoknak. Válaszlevelükben, kikérve a gazdák véleményét, felvetik annak a lehetőségét, hogy a magán- és közszféra társulásával támogassák a kutatást.
A honatya azt is közölte, hogy meg fogja hívni Kézdivásárhelyre a Mezőgazdasági Akadémia elnökét és a jövendő miniszterelnököt, aki mezőgazdasági szaktekintély, hogy jussanak közös nevezőre az állomás jövőjét illetően.
Könczei Csaba mezőgazdasági igazgató elmondása szerint Kovászna megyében 11–12 ezer hektáron termelnek burgonyát, aminek a vetőmag szükséglete 33–35 ezer tonna. A kísérleti állomás ennek a szükségletnek az egynegyedét tudná biztosítani. Az állomásnak van létjogosultsága, de nem a jelenlegi formában, hanem új alapokra helyezve. A környékbeli gazdáknak valamilyen formában hozzá kellene járulniuk az állomás fenntartásához, mert mint láthatjuk, állami finanszírozás mellett nem tud hatékonyan működni – összegezett a mezőgazdasági igazgató.
