Hívogató géppark az országút mentén
A Székelyföld legjobb karban tartott aszfaltcsíkja a Kököst (Brassót) Moldvával összekötő gyorsforgalmi országút — s az itt áthaladó forgalom mágnesként vonzza a kereskedőcégeket.
Az országos útügy által — jellemző módon szinte egyetlenként — kiemelten kezelt régióbeli útvonal kisugárzó hatása az általa érintett települések gazdasági életére külön tanulmányt érdemelne, Kézdivásárhely például egyike fő haszonélvezőinek, s nem utolsósorban neki köszönhetően ver rá a megyeszékhelyre is nem egy tekintetben.
Érdemes lenne egyszer sorra venni például a Nyujtód felé terjedő útszakaszon a városszélre telepedett cégeket, a dekoratív látvány mögött ugyanis eleven vállalkozói élet ütőerére tapinthatni rá. Nos, korántsem véletlenül, itt található Palkó József szászfalusi gépkereskedése is, melyről az alábbiakban szó lesz. Utcára kerülni A Landex cég gépkollekciója — traktorok, kombájnok, ekék, tárcsák és minden egyéb a legváltozatosabb színekben —, és ahogy szemébe szökik az országúton autózónak, felér egy páratlan értékű ingyenreklámmal. Külön érzéke volt ehhez annak, aki ide épített magának telephelyet, a városhoz tartozó Szászfalu bejáratánál. Tudatos választásról van szó, ezt megerősíti, hogy Palkó József a tíz kilométerre fekvő Ozsdola lakója, s máig onnan ingázik munkahelyére. Munkahelyet írtunk, nem csupán azért, mert a mindenkori cégalapítók nemzedékének tagjaihoz hasonlóan munkahelynek tekinti tulajdonát, hanem azért is, mert a vállalkozásra egy drámai társadalmi fordulat nyomán az egzisztenciateremtés kényszere késztette: a szocialista ipar összeomlása, illetve csődös magánosítása. A ma ötvenéves cégvezető meséli: — Huszonhét éven keresztül géplakatosként dolgoztam a Poliprodnál Kézdivásárhelyen. Valamikor Gábor Áronnak hívták, és a Kantában működött, 1972-ben költözött át új csarnokába, a gyársorra, ahol a csavargyár után mi voltunk a második legnagyobb. Sok száz ember dolgozott ott. Sok mindent gyártottunk, bedolgoztunk a Traktorgyárnak is Brassóba, 1990-ig jól ment a vállalat. Én Ozsdoláról ingáztam, végül 1995-ben elcsaptak. Nem csak engem, mindenkit. Egy magyar cég vette volt meg, mert mi gyávák voltunk megvenni, illetve azt gondoltuk, jobb lesz, ha külföldi kézre jut. Nos, az lett belőle, hogy mindannyiunkat elbocsátottak. Évekig pereltünk, nem lett volna joguk kitenniük minket, de még végkielégítést sem sikerült kapni, odaveszett a pénzünk. Ma egy franciáé, újraindította, de kevés alkalmazottal. Palkó József közben másodállásban az otthoni tíz hektáron teremtett magának megélhetést, de nem érte be ennyivel, arra és szaktudására támaszkodva üzletet nyitott Kézdivásárhelyen. — Csapággyal, gépszíjjal, szimeringgel, javítókészletekkel kereskedünk, a mai napig nagyon jól megy. Csukorgatás A motiváció világos, de az első lépések több figyelmet érdemelnek. A tőkefelhalmozásnak egy többszörösen ,,eredeti" módszerét választotta: — Én tiszta egyedül indultam. Elég nehéz volt, ugye, a tíz hektár kis jövedelmet nyújtott, de akkor még jobban ment a pityóka meg a búza. Amit megtermeltünk, el tudtuk adni, nem úgy, mint ma. Addig csukorgattuk a pénzt, amíg ki tudtuk alakítani. Láttam, a csapágyra szükség van, s egy nagyon jó barátom Debrecenből menet közben segített. Amit én árulok, az mind külföldről jön, Magyarországról, Németországból. Most már annyira jutottunk, hogy több partnerünk van. Úgy egyeztünk meg, elhozok valamit, és harminc napra rá utalom érte a pénzt. Harminc nap alatt be kell jönnie a pénznek, addig forog. — Hányan megbuktak, mert pénz helyett csak ígéretet kapnak. — Mi nem ígéretre megyünk. Most jövök a bankból. Csak reklámra 22 milliót fizettem ki a Buletinul Auto című reklámlapnak. Galaci cég adja ki, román lap, lefényképezi a gépeket, ide vagyok kitéve, látja? Az egész országban terjesztik. Másban nem hirdetek. A gépeket hát így kapom, közben más gépkereskedők bizományba is betesznek hozzám gépeket. Bankkölcsönt? Sose vettem fel. Nem mertem, az az őszinteség. Ameddig ér a takaró, addig nyújtózkodunk. Másodkézből, de nem csak Palkó János használt gépek eladásával kezdte, áruhitelt is kapott partnereitől, behoz újabban Hollandiából, Dániából, Lengyelországból is az említettek mellett. — Újakat is hozunk, de nem jutott még oda a székely ember, hogy az újakat is meg tudja venni. A nyugati használt gépek még mindig jobbak viszont, mint egy keleti új. Bár újabban Piatra Neamţon már minőségi hazai eke, tárcsa, vetőgép is készül, de én még nem árulom. Egyelőre kevés a pénz, és inkább megvesz a vevő két használtat abból az összegből. Úgy fele árért beszerezhető ugyanaz használtban. Gépeink tíz-húsz évesek. Nyugaton már nem használják, mert ott a régit beveszik, és beszámítják az új árába. Hogyan csinálják, nem tudom, de az ottani gépkereskedő biztosan szerződött a gyárral, hogy újat kap, viszont annak fejében ennyi régit el kell adnia. — Hogyan jön létre az üzleti kapcsolat? — Újabb kapcsolatainkat mi szereztük, nem a magyar cégen keresztül megy. Az internetről levettük, kimentünk, és elég szívesen fogadtak. Szerencsém, hogy van egy jó sofőröm, aki tud németül és angolul, ő tolmácsol. Lebeszéljük, s küldöm őt meg a kisebbik fiamat, akivel együtt dolgozunk. Kamionnal akármilyen nagy gépet be lehet hozni, felfér. Miből adtunk el többet? Van, mikor körkaszából megy el ötven darab, máskor vetőgépből tíz, függ a szezontól, de mindenből fogy. — Újabban a nagy traktor a sláger. — Most készülök Hollandiába, egy nagyobb cég vezetőjével megbeszéltem, hogy tiszta új, nagy traktort kapok, 90-től 180 lóerősig. Ha összejön a vásár, lízingben adjuk el, a vevő három év alatt részletekben fizeti ki. Az illető megbízik bennünk, eljárt hozzánk, szétnézett, meg volt elégedve, s ki fog szolgálni. Ha olyan komoly cég fordul hozzánk, nem kell kiadnia egyből a, mondok egy számot, húszezer eurót, hanem három év alatt törlesztheti. Palkó Józsefnek ezért pillanatnyilag fő törekvése pontosan a bizalomépítés, azt tartja a legfontosabb tőkének. Bővítés és változó piac A cégépítésnek megvan a maga belső logikája. Az új gépek behozatala már szervizkötelezettséget is jelent, a tulajdonos két fiút készül kiküldeni Hollandiába, hogy azok ott kitanulják a gépkezelést és a -javítást. Azt állítja, telefonhívásra 48 órán belül megkap minden szükséges pótalkatrészt Magyarországról, Hollandiából is olyan tíz nap alatt. Mostani öt alkalmazottjához újabb tizenötöt vehet fel, ha bővítési terve sikerül: — Megvettem a szomszédos telket, és javítóműhelyt akarok építeni rajta, hogy szervizelhessük is az eladott gépeket. Rá kell állni az új gépekre, mert eljön az idő, hogy a régi gépeket nálunk is elseprik az útból. Ezért építjük a külföldi kapcsolatot, hogy tudjon a hazai is hozzájutni könnyebben részletre az újhoz. Lassacskán oda kell jutnunk — már ha nő a gazdaság, és nem megy visszafelé, mint az utóbbi három évben. Palkó József ezt a mezőgazdálkodásra érti, azt állítja, három év alatt hárommilliárd lejt vesztett a burgonyatermelésen, birtokát három éve kereskedelmi cégével tartatja el. Csökkenti is a vetésterületet egy hektárra — mondja. A Kézdivásárhely—Nyujtód vonalon négy kollégával osztozik a szakmán, kiemeli, jó viszonyt ápol a konkurenciával, a másik három székely kereskedővel. Kérdem, gépállomásként, kölcsönzőként nem tudna-e működni. Azt feleli, nem, az exkavátort, amit vinnének, nem meri odaadni. Nyilván, szolgáltatás formájában bővíthetné kuncsafti körét. Eddig nem pályázott bővítésre szánt EU-s alapokért, de ha javítórészlege felépül, akkor megpróbálhatja, hátha szerviz céljával csarnokká fejleszthetné. Mutatja, hogy a telek végében már épül az új irodaház, emeletén akár lakni is lehet, hogy ne kelljen mindennap ingáznia. ,,Néha éjszaka szólnak, jött egy átutazó, s fel kell kelni, ki kell szolgálni." Román vevők Vevőkörébe nem tartozik bele ,,Bajcsi úr és a környék százhektáros gazdái", mert ,,mi kis emberek" vagyunk, azok egyenesen külföldről szerzik be a szükségletüket. És itt derül ki a számomra legmeglepőbb dolog: újabban az áru főleg a Regátban talál gazdára. — Aki akarta, idáig már beszerezte, ami kellett neki. Mi hetven százalékban a Regát felé adjuk el a gépeket. Most Kisinyovból várok egy vevőt, sokat vásárolnak a moldvaiak. Besszarábiába egy szalmabálázót kell küldenem. Az rengeteg gépemet vitte el pityókaültetésre. Igaz, az idén 38 hektárból nem vett ki hármat, mert szárazság és árvízcsapás is érte. A székely gépkereskedelem hegyen túli piac felé fordulása nem véletlen, a riporter másfelé is tapasztalta, hogy a vevői kör nagymértékben kicserélődött. Újszerű kapcsolat, újszerű együttműködés azon a csapáson, melyen eddig főleg a moldvai ,,pityókabellérek" és fakereskedők közlekedtek — ellenkező irányból érkezve, és a hasznot lefölözve. Ne feledjük, a székely kisipar, különösen a kézdivásárhelyi, a 19. században az ún. vámháború előtt még a regátiaknak termelt, és belőlük élt. A riportert még az érdekli, javult-e a jövedelmezőség az EU-s csatlakozás óta. Palkó József nem köntörfalaz, amióta nem kell vámot fizetni, az árak nem csökkentek, ,,több marad nekünk". Mint látjuk, ezt befektetésre fordítaná. Nagy könnyebbség, hogy a ,,csúszókat sem kell fizetni". Főleg a bizalomra épít, melyet a két külföldi céggel sikerült megalapoznia, és amihez tíz évre volt szüksége, de a kereskedelem igazi feljövetelét a mezőgazdálkodás fellendülése hozhatná magával, ebbe helyezi hát legfőbb reményét.
