A Cioloş-kabinet a kiadási oldalon nem kevesebb, mint 16 milliárd lejjel kíván többet költeni, mint ami az idei költségvetésben szerepel, ennek háromnegyede ráadásul a beígért fizetésemelésekre, illetve termékek és szolgáltatások kifizetésére megy el, és csupán 4 milliárd lejjel irányoznak elő többet a befektetésekre. A kiadási oldalon jelentkező növekedés egyébként nominális értékben a legnagyobb a pénzügyi válság első éve, 2008 óta. Mindezt a bevételi oldalon arra alapozzák, hogy jövőben a gazdasági növekedés 4,1 százalékos lesz, a kormány 21 milliárd lejjel költ majd többet, mint a bevételei, vagyis a hiány az unióban megengedett háromszázalékos küszöbnél egy hajszállal lesz alacsonyabb, a nemzeti össztermék (GDP) 2,95 százaléka.

Sarokszámok
De nézzük a tervezett sarokszámokat. A kormány a már említett gazdasági növekedési ráta mellett 746,6 milliárd lejes GDP-vel számol, a költségvetés jövedelme ennek 31 százaléka, vagyis 231 milliárd lej lesz, míg a kiadásokat 33,8 százalékos arányban határozzák meg, vagyis 252 milliárd lejt költenek majd. Mindez 0,5 százalékos infláció, 4,44 lejes euróárfolyam és 1950 lejes nettó átlagkereset mellett. A tervezetből egyértelműen következtethető, hogy a szakértői kabinet kénytelen elfogadni a Ponta-kormány által a közszférában bejelentett fizetésemeléseket, egyedül a kötelező minimálbér emelését halasztotta el, vagyis a tervek szerint marad a bruttó 1050 lejes minimálbér (a korábbi ígéretek szerint január elsejétől 1200 lejre emelték volna). Számszerűen az állami fizetésekre és pótlékokra 5,4 milliárd lejjel kíván többet költeni az állam, mint idén, a termékek és szolgáltatások kiadási főösszegét pedig 3,7 milliárd lejjel emelik, további négymilliárd lejjel pedig a szociális kassza növekszik. Érdekes, hogy bár nominális értékben négymilliárd lejjel többet terveznek költeni állami beruházásokra, a GDP-arányos állami beruházások mértéke viszont csökken, hiszen nagyobb nemzeti össztermékkel számolnak, mint idén. A másik lényeges változás, hogy a magánnyugdíjpénztárak II. tengelye számára korábban megállapított 0,5 százalékos átcsoportosítás helyett jövőre csupán 0,1 százalékos arányban tervezik a növekedést, vagyis több pénzt tartanak vissza az állami nyugdíj­kasszában.

Szerkezet, átláthatóság
A költségvetés szerkezete tehát nem sokat változott, mi több, néhány átcsoportosítás indoklását is csak következtetni lehet (ami az átláthatóságot csökkenti). Példának okáért nem egészen világos, hogy a védelmi, a belügyi és a hírszerző szolgálat költségvetése miért növekszik a tervezett mértékben (a védelmi tárca költségvetése közel ötven százalékkal, 10,3 milliárd lejre, a belügyi tárcáé ötödével, 10,9 milliárd lejre bővült), míg a munkaügyi minisztérium büdzséje 10,3 százalékkal lesz kevesebb, mint 2014-ben, vagyis 33,1 milliárd lejből gazdálkodhat. Bár konkrét indoklás nincs, szakértők szerint a változás egy átcsoportosítás következménye, nevezetesen, hogy az egykori, most nyugdíjas belügyi és hírszolgálati alkalmazottak járandóságát nem a nyugdíjkasszából, hanem közvetlenül a költségvetésből fedezik.

Beruházások
Ami a beruházások szerkezetét illeti, a tervezett 37,7 milliárd lej közel 51 százalékát, 19,2 milliárdot az állami költségvetésből finanszírozzák, az uniós alapok aránya ennél valamivel kevesebb, 17 milliárd lej, további egymilliárd egyéb forrásból, félmilliárd pedig kölcsönből származik majd. Ha figyelembe vesszük, hogy idén 33,7 milliárd lejre rúgott a beruházások összértéke, a tervezett növekedés 12 százalékos. Ám eredetileg idénre a Ponta-kormány 44,8 milliárd lejes beruházási keretösszeget tervezett, ehhez képest tehát számszerűen nem kevesebb, mint 15 százalékos a csökkenés. Ami az uniós forrásokat illeti, a közel négymilliárd eurós beruházási keret azt jelzi, hogy a kormány a beruházások területén nagymértékben (egyes vélemények szerint túlzottan nagy mértékben) számít arra, hogy sikerül minél több pénzt becsatornázni a hazai fejlesztésekbe. A tervezett összeget egyébként a csatlakozástól eltelt kilenc évben egyszer sem sikerült elkölteni, ami azt vetíti előre, hogy a beruházásokra szánt összeg növekedését leginkább az uniótól származó pénz felültervezése adja. Ha pedig a növekvő GDP-hez arányítjuk a beruházásra szánt összegeket, akkor a 2014-ben megvalósított 2,5 százalékos arányt alig haladja meg a jövőre tervezett keret. Vagyis a 2014-ben és 2015-ben megvalósított alacsony beruházási arány, amely az utóbbi tíz év tekintetében a legalacsonyabb, tovább él.
Összességében elmondható tehát, hogy nincs sok új elképzelése a szakértői kormánynak sem, a tervezett gazdasági növekedést a belső fogyasztás növekedésére és a korábbi folyamatok alapján meglehetősen kétséges beruházásélénkítésre alapozza.
Ma délután három miniszter jelenlétében a Victoria-palotában közvitát tartanak a költségvetési tervezet kapcsán, amelyen előzetes bejelentkezés, illetve írásban benyújtott javaslatok alapján vehetnek részt az állampolgárok. A kétórásra tervezett megbeszélést az interneten élőben közvetítik.