A juhtartók szerint több pontban is hátrányosan érinti az állattartókat a vadászati törvény új formája. A legsúlyosabb tiltás, hogy december 6. és április 24. között nem legeltethetnek állataikkal a mezőgazdasági területeken. Ugyanakkor kifogásolják a juhnyájak őrzésére megszabott kutyák számát: síkságon egy, dombvidéken két, hegyvidéken három kutya kísérheti a nyájat, a létszámba bele kell számolni az esztenák őrzésére használt kutyákat is.
Simon György, a Kovászna Megyei Juhtenyésztők Egyesületének alelnöke pénteken még nem értesült a tüntetésről. Elmondása szerint általában a Szeben és Beszterce megyei juhtenyésztők kezdeményeznek hasonló megmozdulásokat. A vadászati törvény új előírásaival azonban ő sem ért egyet.
Idén ősszel Sepsiszentgyörgytől alig három kilométerre 13 juhát tépték szét farkasok, majd a medve is. Fényes nappal történt, a juhászoknak el kellett menekülniük. Egyetlen kutya lehetett a nyájjal, az nem szállhatott szembe a farkasokkal, medvével – mesélte a nemrég történt esetet. Az sem helyes, hogy télen nem járhatják a mezőt, legelőt az állatok, ha nincs hó, sok táplálékot összeszedhetnek. Nem helyes, hogy korlátozzák a magánterületek használati jogát. Az is igaz, hogy az utóbbi években nagyon megnőtt, gyakorlatilag megduplázódott a juhok száma, vannak károk, amit ezek az állatok okoznak, de ez nem jelentős – fogalmazott Simon.
Kis Attila, a katrosai vadászegyesület vezetője másképp vélekedik. Egyes esztenákon 15–20 kutya van, ezek nemcsak a vadállományra, hanem az emberekre is veszélyt jelentenek. Ismer juhászt, aki azzal dicsekedett, hogy több vadhúst eszik, mint a vadászok. A vadat a kutyái ütik le. De az is kérdés, a fejési szezonon kívül, mikor savóval etetik a juhászkutyákat, mit adnak enni nekik? – tette fel a kérdést. Gond van azzal is, hogy nem tartják be a legelők határait. Szívesebben legeltetnek az erdőkben, a juhok a vadak elől eszik fel a bükk- vagy cseremakkot – magyarázta a vadász. Az unióban mindenhol korlátozták az állatok mozgását. Magyarországon október 15-től kezdődik a tiltás, ha a tiltás idején valakinek a területén legelő állatot találnak, elvesztheti a támogatásokat is – mutatott rá Kis Attila.
Románia alkotmánya biztosítja a tulajdonhoz való jogot. A kultúrák után a mezőkön hagyott növényi maradványok az állatok téli takarmányául szolgálhatnak, ennek ellenére nem lehet a mezőkre hajtani őket. A rendelkezés tulajdonképpen megtiltja a tulajdonosnak, hogy saját földjeire terelje állatait, de azt is, hogy a betakarítást is ennek értelmében hajtsa végre. Az istállóban tartással 20–30 százalékkal nő a takarmányozásra költendő pénzösszeg – fogalmazta meg a tüntetés szervezése előtt Marcel Andrei, a Romániai Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnöke. A nagyszebeni juhász azt is elmondta: sajnos, a törvényt csak a parlament módosíthatja.
Az agrointel.ro értesülése szerint Achim Irimescu agrárminiszter ismeri a juhtenyésztők panaszát, és a kifogásolt törvény módosítását helyezte kilátásba. „Néhány évvel ezelőtt dicsérték a romániai juhászokat, amiért meg tudtak maradni Európa legnagyobb medve- és farkaspopulációja mellett. Természetesen szükség van olyan rendelkezésekre, melyek támogatják a juhászkodást” – idézte a minisztert a portál.