Székelyföld, Háromszék, Sepsiszentgyörgy
A legnagyobb álom, hogy Sepsiszentgyörgy Székelyföld nevében Európa kulturális fővárosává váljék, szertefoszlott, a tíztagú zsűri nem találta elég meggyőzőnek a lelkes csapat által összeállított pályázatot, vélhetően úgy értékelték, egy ilyen kis település képtelen teljesíteni a vállaltakat. Ettől függetlenül, jó kezdeményezés volt, pozitív energiákat mozgatott meg, rengeteg értékes, jó ötlet született, melyek egy része akár a brüsszeli támogatás nélkül is megvalósítható. Nem mellékes szempont az sem, hogy jó hírét vitték régiónknak, és román részről is sok volt a pozitív rácsodálkozás, hogy lám, mire képesek ezek a rossz hírű székelyek.
A legtöbb bosszúságot a megyeszékhely lakóinak a közlekedés okozta 2015-ben, a megújuló, fejlődő város időnként gyalog is, autóval is járhatatlanná vált, a legváratlanabb helyeken bontottak aszfaltot, kényszerítették kerülőútra az arra járót. Ám év végére mindenki nagy megelégedésére elkészült az új főtér, szép lett, otthonos, nagyvárosok központját idéző. A kialakítása miatti forgalomváltozás azonban még jócskán javításra szorul, kisvárosunkban is egyre sűrűbbé váltak az eddig alig ismert dugók, s bizony, sokat kell még nevelődniük a járdákon parkoló autósoknak is, hogy veszélytelenül bejárható legyen városunk a babakocsit tologató szülők számára is.
A legtöbb vitát a majdani sárkánydomb váltotta ki, sokaknak tetszik az ötlet, mások elutasítják, a belváros megcsúfolásának tekintik. Pró és kontra érvek tömege hangzott el, ám végül egy huszárvágással megoldotta a kérdést a prefektus: megtámadta az erről szóló tanácsi  határozatot, arra hivatkozva, hogy hiányzik a honvédelmi és a belügyminisztérium, illetve a Román Hírszerző Szolgálat engedélye. Lehet szó sárkányról, ám a teljes román hadigépezet bevetése kissé túlzónak tűnik, még akkor is, ha ekképp próbálják megóvni a Mihai Viteazul-szobor mindent uraló látványát.
A legtöbb indulatot a mögöttünk álló esztendőben a megyei főfogyasztóvédővé előléptetett, egykor kiszuperált rendőr, Mircea Diacon váltotta ki. Egész hivatalát, összes emberét a román feliratok ellenőrzésére állította rá, s büntetett üzletet a székely íz miatt, de idősotthont, gyermektábort is. Menesztéséhez az sem volt elég, hogy részeg kötekedése verekedésbe torkollt, majd azt románellenes bosszúhadjáratnak kívánta beállítani hivatalos közleményében. És ehhez kapcsolódik az idei év legjobb beszólása is, Tamás Sándor megyei tanácselnök az említett pofozkodás után mondotta: Diacon immár megkóstolhatta a székely ízt. 
És, hogy átevezzünk a politika vizeire is, 2015 legnagyobb sikere a magyarhimnusz-perben hozott bírósági ítélet, amely a prefektúra minden igyekezete ellenére kimondta: a magyar himnusz énekelhető, bárhol, bármikor.
A legmelegebb megmozdulás, Székelyföld tábortüzekkel való kivilágítása forróvá nem válhatott, mert sem elég tűz, sem elég tűzrakó nem került, ötletnek azonban nem volt rossz, még akkor sem, ha a román sajtó és közvélemény figyelmét sokkal inkább lekötötte Gabriel Oprea belügyminiszter botránya.
Az erdélyi magyar pártok választások hiányában langyos évet zártak, bár főleg helyi botrányokban esetükben sem volt hiány. A legfiatalabb alakulatnak, az Erdélyi Magyar Néppártnak sikerült végrehajtania a legöngyilkosabb akciót azzal, hogy elkezdte kizárni soraiból korábbi vezéregyéniségeit, bebizonyította, nincs szüksége ellenfelekre, szétveri ő önmagát.
A színét, véleményét leggyakrabban váltó, tehát legkaméleonabb párt címét a Magyar Polgári Párt nyeri el idén, ellenségből barátot, barátból ellenséget sikerült kreálnia, s lepaktált azzal az RMDSZ-szel, amelynek ellenében hozták egykor létre alapítói. A választás szabadsága jelszót saját képviselővé választásának biztosítására váltotta a pártelnök.
A legsikeresebb szervezet kétségkívül az RMDSZ, amely bármit tesz, népszerűsége nő. Idén sok dolga nem akadt, ellenfelei elvégezték helyette a munkát.
Az esztendő legnagyobb botránya mindenképpen a december elsején kirobban székelyterrorista-ügy. A titkosszolgálatok aktív közreműködésével sikerült nekünk is felmutatnunk első saját terroristánkat, igaz, állítólagos bombáját sehol nem találják, így petárdákat, csillagszórókat minősítettek veszélyes fegyverré.
 

Románia
Az év legnagyobb bukása kétségtelenül Victor Ponta exminiszterelnöké, mennyekből a pokolba sikerült zuhannia. Alaposan, következetesen dolgozott önmaga aláásásán, hibát hibára halmozott, ám a legabszurdabb, hogy egy olyan ügy okozta vesztét – a Colectiv Klub tragikus leégése –, amelyért közvetlenül hibás sem volt.
A Ponta-kormány azonban, amíg regnálhatott, összehozta a legnagyvonalúbb osztogatást is, csak úgy szórta a kedvezményeket, növelte a fizetéseket, csökkentette az adókat, mintha az ország büdzséje feneketlen zsák lenne. A jövő évi választások megnyerésére igyekeztek alapozni, ám vezetőjük elvesztésével jelentősen csökkent esélyük a babérok learatására.
Szintén Victor Ponta kabinetjéhez fűződik a legkétszínűbb viszonyulás. Az erdők védelméért szónokoltak, ám közben megkétszerezték a törvényesen kivágható fa mennyiségét, és kamuintézkedéseken kívül mást nem tettek a törvénytelen irtások meggátolásáért. Sokat tejelhetett a Schweighofer tulajdonosa, hogy zavartalanul folytathassa munkáját, mert még a tüntetések hevében megígért rönkexport betiltását is sikerült úgy elfogadni, hogy aztán soha ne kelljen életbe léptetni.
Kitett magáért a parlament is, sikerült az egyik legtöbbet szidott intézménnyé válnia. Honatyáink megalapozták rossz hírüket gyakori szabadságolásaikkal, a szavazás közbeni szundikálásokkal, de olaj volt a tűzre, hogy sorra biztosították korrupciós ügyekben megvádolt kollégáik mentelmi jogát, majd ha már ilyen kitűnően teljesítettek, megszavazták saját kiemelt nyugdíjukat, s hogy újraválasztásuk is biztosított legyen, a polgármesterek, tanácselnökök számára is összehoztak egy kis többlet időskori járandóságot.
A legsikeresebb tüntetésnek nevezhetnék a Ponta-kormány bukásához vezető utcai megmozdulássorozatot, ám a legrövidebb idő alatt a legeredményesebbek mégis a juhászok voltak, akik három-négyezren pár óra alatt frászt hoztak a parlamentre, és elérték, hogy felfüggesszék a legeltetést, kutyatartást korlátozó törvény alkalmazását.
A politikusok, önkormányzati vezetők számára azonban nem volt nyugalmas az elmúlt esztendő, ott az örök rettegés, hogy bármikor bedörömbölhet ajtajukon a legfélelmetesebb szervezet, a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Sorra kerültek börtönbe a kis és nagyágyúk, a sor még messze nem zárult, a mumus minden bizonnyal jövőben is rettegésben tartja majd a romániai politikai elitet.
 

Világ
Világ, de főleg európai viszonylatban 2015 legmeghatározóbb eseménye a menekültválság volt. Év elején  még senki nem sejtette, hogy az esztendő második felére napi több ezer migráns árasztja el az öreg kontinens fejlettebb országait, és lassan már a legbefogadóbbak sem tudnak megbirkózni az érkezők tömegével.
Az EU legmeghatározóbb intézményeinek – az Európai Parlamentnek, Európai Bizottságnak, Európai Tanácsnak – sikerült bebizonyítaniuk, hogy kritikus helyzetben a legtehetetlenebbek.  Órákig tartó ülésezések, elodázott megoldások jellemzik tevékenységüket, mikor már nyakukon volt az áradat, akkor sem  tudták bizonyítani, hogy bármi értelme volna létüknek. Legfelelősebbeknek is ezen intézmények tekinthetőek, ha beigazolódik sokak jóslata, és mostani pipogyaságuk az unió végnapjaihoz vezethet.
A legkövetkezetesebb, no meg a legvitatottabb politikus Angela Merkel, aki akkor is kitartott menekültbarát politikája mellett, amikor már saját népe is szembeszállt vele. A legnagyobb hibát is ő követte el, szeptemberi „meghívójával” elindította az áradatot, és ennek köszönhetően két hónap alatt majdnem egymillióan érkeztek Európába.
A legtöbbet szidott politikus Orbán Viktor volt, akinek azonban sikerült elérnie, hogy szépen lassan  leghevesebb ellenfelei is elismerik, az általa választott út a járható. Az osztrák kancellár például szeptemberben még a fasisztákhoz hasonlította a kerítésépítő magyar hatóságokat, két hónappal később már ő is hasonló lépésre kényszerült, és megszületett a legblődebb kibúvó is: nem kerítés épül, hanem kapu oldalszárnyakkal.