A közigazgatási bíróságon támadta meg Háromszék kormánymegbízottja Zágon község helyi tanácsának ez évi 17-es számú határozatát, melyben a falu közigazgatási területén a legeltetés körülményeit szabták meg. Azt kérte, a legeltetési szabályzatból töröljék a 6., 9., 11. és 12. cikkelyt. A bíróság viszont csak részben adott igazat a prefektusnak, a határozat két cikkelyét találta törvényellenesnek.
A prefektust főképp az zavarta, hogy a község területén esztenát létesítő juhászokat arra kötelezték, hogy 5000 lejes garanciapénzt tegyenek le a polgármesteri hivatalnál. Ezt az összeget a juhok által a gazdák földjein okozott esetleges károk megtérítésére kívánta fordítani a községháza.
A bíróság döntése értelmében nem törvényellenes a 17-es határozat 6. és 9. cikkelye. A 6. cikkely szerint az esztenát létesítő juhász köteles 5000 lejes garanciapénzt letenni, amit a legeltetési szezon végén visszakap, ha állataival nem okozott kárt. A 9. cikkely szerint csak az a juhász kaphat legeltetési engedélyt, aki befizette a garanciapénzt, eleget tesz az állat-egészségügyi előírásoknak, jószágai be vannak jegyezve, az állatlétszámnak megfelelő területet tud biztosítani a legeltetéshez.
Az előírások továbbra is érvényesek, az esztenát létesítőknek a jövő évben is ehhez kell igazodniuk.
Törvénytelennek találta viszont a bíróság a 11. és 12. cikkelyt, és kimondta, törölni kell ezeket a 17-es határozatból. A 11. cikkely szerint büntethető a jogtalan legeltetés, a gyepek kivétele a mezőgazdasági forgalomból, valamint azok növényzetének felégetése. A 12. cikkely szerint a fenti kihágások 500–20 000 lejjel büntethetők.
Zágonban évek óta komoly problémát jelentenek a mezőn tavasszal és ősszel legelő juhseregek. Rengeteg kárt okoznak, legtöbb esetben a veszteséget nem térítik meg a gazdáknak. A probléma egyik fő oka, hogy a juhászok nagy része nem rendelkezik az állatállományának szükséges saját vagy bérelt legelőterülettel, így minden engedély, jóváhagyás nélkül más földjein is legeltetik állataikat.
