Számvetések ideje az esztendőforduló, esélyek, lehetőségek latolgatásáé, ám az épp lecsengett 2015 történéseire nem alapozható derűlátás. Nehezen hihető, hogy véget lehet vetni a világban dúló háborúknak, esztelen öldökléseknek, hogy talpra tud állni a menekültáradat és terrorfenyegetettség megrogyasztotta Európa, hogy a világot vezető politikai elit képes jobb, emberségesebb, de létünket, kultúránkat is óvó válaszokat adni a felmerülő kérdésekre. Az elmúlt esztendőben kiderült, azok, akiket rangjuk és befolyásuk miatt okos, tudatos vezetőknek hittünk, válsághelyzetben csetlő-botló, bizonytalan, rossz döntések sorát halmozó gyarló emberek, akik gazdasági, politikai megfontolásból vagy akár a rosszul értelmezett liberális demokrácia jegyében veszélybe sodorják mindazt, amit évtizedek alatt sikerült felépíteni. Nagy kihívások előtt áll a világ, de Európa is, a következő esztendő tétje: egyben marad-e az unió, tovább éltethető-e ez a békét, jobb létet hozó álom, vagy darabjaira hullik a külső, belső nyomás alatt, és új időszámítás kezdődik kontinensünkön.
A kihívások éve 2016 Románia számára is: sikerül-e kiérlelnie egy tisztességesebb politikai osztályt, vagy marad a jelenlegi önző, korrupt, hiteltelen gárda, és nagy kérdés az is: az egyre ádázabb korrupcióellenes harc végre gátat vet-e csalásnak, lopásnak, vagy csak átmenetileg fújtak visszavonulót azok, akik évtizedek óta kizsigerelik, kifosztják ezt az országot. Nem adták még meg magukat a háttérből mindent behálózó, irányító sötét erők. Sikerül hatalmukat szegni, visszaszorítani őket? Ettől is függ, merre halad tovább Románia, milyenek lesznek hétköznapjaink, hogyan alakul életünk.
Sok jót nem hozott az elmúlt esztendő az erdélyi magyarság számára sem, megszerzett jogaink megőrzéséért vívtuk a csatákat, egyre élesedő ellenszélben. Hullámokban tört elő a nacionalizmus újra és újra, volt részünk kollektív megbélyegzésben, védekezőállásba kényszerültünk, tapodtat sem léptünk előbbre, csak a keserűség és sokakban a félelem növekedett. Kihívás előtt állunk mi is az új esztendőben: ki tudunk-e törni ebből a sehová nem vezető patthelyzetből, vagy vezetőinket lekötik a politikai hatalmuk megőrzéséért, megerősítéséért vívott csaták, és a nemzeti érdek, a megmaradásunkat szavatoló autonómiaformák üres kampányjelszavak maradnak. Tudunk-e előrelépni, vagy megmaradunk az erőt, energiát felőrölő szélmalomharcban?
Új év, új kezdet. Új remény?