Mózes László
Romániai börtönökben napvilágot látott, tudományosnak nevezett könyvekről cikkezett a The Guardian brit napilap, megjegyezve, a szerzők – elítélt politikusok, üzletemberek – egy mű megírása esetén harminc nappal hamarabb szabadulhatnak (ha többet írnak, természetesen tovább csökken a börtönben töltendő idő), így ez egy kiskapu a korrupció elleni küzdelemben.
A jelenség közismert, eddig számos hangzatos nevű közszereplő jelentkezett vitatható irományaival, ám hogy most erre egy világlap is felfigyelt, határozott jelzés: ideje leszámolni ezzel a balkáni szabadulóművészettel. Ezt végre tizenöt hazai honatya is észrevette, s módosító javaslatot nyújtottak be a szenátusba, mely véget vetne e lehetőségnek.
Hirtelenjében ugyanis olyan „tudományos” szerzők jelentkeztek a börtönből, mint George Copos (volt miniszterelnök-helyettes), Gigi Becali, Dan Voiculescu, Dinel Staicu, Relu Fenechiu, Ioan Niculae, Dan Diaconescu... A sor hosszú – maga Adrian Nǎstase volt kormányfő írt az elsők között könyvet –, inkább az a kérdés, ki az a befolyásos és vagyonos elítélt – politikus, polgármester, futballklub-tulajdonos stb. –, akit fogsága idején nem érintett meg az ihlet s nem ragadott tollat. Ha csak a számokat tekintjük, a mutatók dinamikusak: négyszáz nap alatt öt könyv (George Copos), ám a rekorder tíz-tíz kötettel Dinel Staicu (volt craiovai futballklub-tulajdonos) és Dan Voiculescu. 2013–2015 között 415 „tudományos dolgozat” született, tollának és fantáziájának köszönhetően, s így 188 szerző büntetése rövidült. A művek címe igen választékos érdeklődési körről árulkodik: Merre, emberiség? (Dan Voiculescu), Külpolitika (Dinel Staicu), Halak, békafélék és tengeri gyümölcsök minőségi ellenőrzése (Sorin Apostu, Kolozsvár volt polgármestere), Mi nem politizálunk – szakszervezetek 1990–1994 között (Miron Mitrea)...
E könyvek módfelett érdekesek lehetnek, kár, hogy a megjelent példányokat rendszerint maguk a szerzők vásárolják fel. Lélektanászok, az alkotás gyökereit elemzők feladata lenne értékelni, mitől ily jótékony hatású a börtön mindazokra, akik korábban legfeljebb csak elvétve olvastak... Lenne esetleg valami sajátos ihletforrás a mioritikus zárt terekben, mely megtermékenyíti a képzelőerőt, százával termelve ki a bezártságban kibontakozó tollforgatókat? Nem, semmilyen misztérium nincs a rácsok mögött, a jobbára korrupciós ügyekben elítéltek esetében ilyen bizonyosan nem létezik. Adott ellenben egy méltánytalan jogi kiskapu s az ebből származó csalafintaság. S szerzőink, akik dörzsöltebbek és tehetősebbek az átlagos elítélteknél, belekapaszkodnak e lehetőségbe. Írnak, s hamarabb szabadulnak. Teszik, mert megtehetik.
