Januárban az osztrák közszolgálati rádió és televízió (ORF) könyvkritikusainak listáján az első helyre került Dragomán György Máglya című, tavaly nagy sikert aratott regénye, melyet korábban a német és a román kritikusok is egyöntetűen nagy elismeréssel fogadtak. A könyvet a jövő héten mutatják be Hollandiában.
A szerző harmadik regényét egyelőre 14 nyelvre fordítják le, az eddigi német és román fordításon kívül legutóbb a holland változat jelent meg. Dragomán György Hágába készül, hogy részt vegyen a Máglya jövő heti bemutatóján. Előző regénye, A fehér király nagy könyvsiker volt Hollandiában.
A Máglya nyolc évvel A fehér király után látott napvilágot. A regény, amely a 13 éves Emma hangján szólal meg, egy diktatúra összeomlása után játszódik. A Marosvásárhelyről származó író műveiben fontos szerepet kap a hatalom, ezen belül a totalitárius hatalom természetének ábrázolása, a német kritikák szinte mindegyike kiemelte, hogy a Máglya a Ceauşescu-rezsim bukásának allegóriája.
Könyve fogadtatásával kapcsolatban Dragomán György elmondta, hogy Romániában is élénken foglalkozott vele a sajtó. Számos lapban jelentek meg elismerő kritikák, és egy könyvekkel foglalkozó folyóirat a tavalyi év hat legjobb műve közé sorolta.
Az osztrák közszolgálati rádió és televízió, az ORF könyves kritikai sikerlistáján a Máglya már decemberben is megszerezte a második helyet, de januárban az első helyen végzett. Az ORF nem kifejezetten bestsellerlistát készít, kritikusokat kérnek fel az olvasott művek pontozására, ez alapján alakul ki havonta a sorrend.
Egy másik jelentős fórum, a német Südwestrundfunk rádió listáján decemberben szerepelt az első helyen a Máglya. Ugyancsak decemberben lett a regény a Radio Einznél a negyedik. Ez a rádió a könyvesboltoktól kapott információk alapján állítja össze toplistáját.
A Máglya német fordításban (Der Scheiterhaufen) az októberi frankfurti könyvvásáron mutatkozott be. Azóta számos kritika jelent meg róla. A regényt részletesen elemző, dicsérő hangú írások mindegyike a magyar irodalmat is méltatta.
Sok rádiókritika is elhangzott mind Németországban, mind Ausztriában, és tévéműsorokban is szóltak a regényről.
Daniel Kehlmann a Der Spiegelben napjaink vezető irodalmi nagyhatalmaként említve Magyarországot, Konrád György, Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter és Krasznahorkai László mellé sorolta Dragománt. A Die Zeit úgy fogalmazott: „a gazdag kelet-európai kortárs irodalom egyik legnagyobb tehetsége... Prózája a leírás olyan mestereihez hasonlítható, mint William Faulkner vagy Claude Simon.” A Die Weltben Paul Jandl azt írta: „könyvei csökönyös, makacs regények, ráadásul elviselhetetlenül pontosak és mégis meg van bennük a nagy írókra jellemző empátiás érzékenység. Gondoljunk Agota Kristofra és Herta Müllerre”. A Neue Zürcher Zeitungban Andreas Breitenstein cikkében „a kortárs magyar irodalom rendkívüli tehetségének nevezte”. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban publikáló Wolfgang Schneider pedig „a nyugat-európai irodalom első ligájában” helyezte el.
„Azt kell mondanom, ennél jobb kritikai fogadtatást nem kaphattam volna” – mondta Dragomán György megemlítve, hogy ennek már csak azért is nagyon örül, mivel olyan sok idő telt el A fehér király és a Máglya megjelenése között, hogy előzetesen nem lehetett felmérni, milyen visszhangja lesz az új regénynek.
