Mikro vagy PFA?
Az egyik legfontosabb változás a mikrovállalkozások (amelyek jogi szempontból szintén korlátolt felelősségű társaságok, vagyis kft.-k) és az egyéni vállalkozói engedélyek (legtöbb esetben PFA) vonatkozásában történt.
Az adózás szempontjából a korlátolt felelősségű társaságok (kft.-k) az adótörvény szerint lehetnek mikrovállalatok, amelyek a nettó árbevétel (áfa nélküli eladás) szerint adóznak, valamint nem mikrovállalatok, ez utóbbiak a nyereség (árbevétel mínusz a költségek) szerint adóznak, a nyereség 16 százalékát kötelesek adóként befizetni.
A mikrovállalkozás szerinti adózás az új törvény értelmében azokra a kft.-kre nézve  kötelező, amelyeknek az előző évi árbevétele nem haladta meg a 100 ezer eurót, és a szakmai tanácsadási tevékenysége kisebb az összárbevétel 20 százalékánál.
A mikrovállalatoknál három adószintet vezettek be:
a) az árbevétel egy százaléka, ha legalább két alkalmazottat foglalkoztat (a munkaszerződések alapján legalább 16 óra)
b) az árbevétel két százaléka,  ha legalább egy alkalmazottja van (a tulajdonos is lehet az)
c) az árbevétel három százaléka, ha a cég egyetlen alkalmazottat sem foglalkoztat munkaszerződéssel.
Két évig szintén 1 százalék az adó az újonnan létrehozott  kft.-ék esetében is, ha legalább egy munkakönyves alkalmazottat foglalkoztat teljes munkaidővel, a munkaszerződés legalább 48 hónapra szól, és a cégtulajdonosoknak soha nem volt részvényük vagy résztulajdonuk más jogi személyeknél.
Ez utóbbi kategória bevezetésével a törvényhozó az egyéni vállalkozói engedéllyel (elsősorban PFA-val) rendelkezőknek „üzen”, arra ösztönözve őket, hogy váltsanak – véli a szakértő.
Az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők (PFA) adóalapját szabványjövedelem (norma de venit) vagy megvalósított jövedelem (sistem real) szerint határozzák meg. Előbbi lényege, hogy tevékenységi területtől függően az adóhivatal megyékre lebontva szabványbevételeket (adóalapként értelmezett éves szintű normákat)  határoz meg a különböző típusú tevékenységekre, a százalékos adókat és járulékokat ennek függvényében számítják ki. Ez könyvviteli szempontból az egyszerűbb változat, hiszen itt nem szükséges a költségek elszámolása, ám az alacsony bevételű vállalkozások esetében – adózási szempontból – előnytelen is lehet. A megvalósított jövedelem utáni adózásnál a bevételek és költségek különbözete jelenti az adóalapot, ez például a kiskereskedők (kis üzletek) esetében lehet előnyös.
Az adóalapra egyébként a következő adókat és járulékokat kell egy egyéni vállalkozásnak fizetnie: 10,5 vagy 26,3 százalék társadalombiztosítás (ez választható, előbbi kulcs azoknak előnyös, akik egyébként más munkahelyen biztosítottak, a teljes körű biztosításhoz pedig a 26,3 százalékos kulcs szükséges), 5,5 százalékos egészségbiztosítás és 16 százalékos jövedelemadó. A szakértő szerint tehát a vállalkozó szempontjából a legtöbb esetben immár előnyösebb mikrovállalkozást, mint egyéni vállalkozást működtetni.
Lényeges változás állt be abban a vonatkozásban is, hogy miként fogják kiszámolni a 16 százalékos nyereségadót abban az esetben, ha az év folyamán a mikro-vállalkozás meghaladta a 100 ezer eurós árbevételi küszöböt. Ha például 2016. augusztus végén az árbevétel meghaladja a tavalyi év utolsó napi (2015. december 31.) árfolyamon számított 100 ezer eurót, akkor 30 napon belül be kellett jelenteni a pénzügynél, hogy a harmadik negyedévben a cég nyereségadót fog fizetni. Ám a nyereségadót csak a harmadik negyedévtől számolják, és nem január elsejétől visszamenőleg, ahogy az eddigi szabályozás előírta. Így az egész könyvelést nem kell az év elejétől kezdődően újravezetni.
Áfaügyek, osztalékadó
Az áruforgalmi adó (áfa) általános, 20 százalékra való csökkentéséről már többször írtunk. Idén három különböző áfakulcs van érvényben: az előbb említett 20 százalékos (ami korábban 24 százalékos volt) mellett az élelmiszerek 9 százalékos áfával számolandók (szintén 9 százalékos áruforgalmi adót fizetnek a gyógyszerforgalmazók, a vendéglátó-ipari egységek, valamint a vízszolgáltatók), míg a sajtótermékek, kiadványok után 5 százalékos áfát kell fizetni. Jövő évtől a általános áfakulcs további egy százalékponttal 19 százalékra mérséklődik.
2016-tól az osztalékadó 16 százalékról 5 százalékra csökken, vagyis az a tulajdonosi joggal rendelkező személy, aki más forrásból rendelkezik személyi jövedelemmel (például alkalmazott), csupán  az osztalék 5 százalékát kell befizetnie. 2017-től az osztalékadó 5 százalékos részéhez minden magánszemély további 5,5 százalék egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni, vagyis az adó összértéke 10,5 százalékra emelkedik.
Példa konkrét számokkal
Konkrét példaként egy 8000 lejes havi bevétel esetében táblázatszerűen hasonlítjuk össze az egyszázalékos adóra köteles, újonnan bejegyzett mikrovállalkozás (egy alkalmazott), illetve a 26,3 százalékos kulcsot választó valós nyereség után adózó egyéni vállalkozás (PFA) adótáblázatát.

1. táblázat

* 2016-tól a személyes költségek mértéke 300 lej
** feltételezzük, hogy egyedüli elszámolt költség az alkalmazott bére és a társasági adó
Adóalap: 6.631 = 8.000-1.050-239-80
Következtetés: 8000 lejes bevétel esetében a tulajdonos/alkalmazott jövedelme: 7084 lej nettó, amelyből fizetés 785 lej (minden hónapban kivehető), osztalék 6299 lej, amit a következő évben az éves beszámoló jóváhagyása után vehet ki a tulajdonos.

2. táblázat

Következtetés: 8000 lejes számlázott havi bevétel után, ha az egyéni vállalkozó valós nyereség  után adózik, és a 26,3 százalékos járulékkulcsot választja, 4176 lej jövedelmet tud megvalósítani és kivenni havonta a vállalkozásából.