Az ingatlanadó-változások már az új adótörvénykönyv tervezeteinek megjelenésekor nagy port kavartak a sajtóban. Elemzők arra következtettek – elsősorban a lakóházakban bejegyzett vállalkozások tekintetében –, hogy egyes esetekben akár százszorosára is növekedhet a kirótt épületadó. Nos, a várakozások többnyire beigazolódtak.
Míg korábban a cég tulajdonában lévő épületek leltári értékét vették alapul, a személyi tulajdonban lévő épületek esetében pedig  területalapú adózás volt érvényben, és figyelembe vettek egy sor, az ingatlan elhelyezkedésére, az épület állagára vonatkozó feltételt, addig az új adótörvénykönyvben nem tesznek különbséget, hogy egy épület cég vagy magánszemély tulajdonában van, mindkét esetben lakóházról (románul: rezidenţial), nem lakóházról (nerezidenţial), illetve vegyes hasznosítású ingatlanról beszélnek.
Ingatlanbesorolás
A lakóházak adóját, a szükséges feltételrendszert a helyi tanács határozza meg. Az egészében gazdasági tevékenységre használt, magánszemély által birtokolt  ingatlanokat – mivel nincs könyvelési értékük – az új rendelkezések értelmében ötévenként hites felmérő értékeli. Az adó ennek az értéknek bizonyos százaléka.
Nagyon sok esetben azonban úgynevezett vegyes hasznosítású ingatlanokról beszélhetünk, hiszen a kis vállalkozások többségét a tulajdonos(ok) lakásába jegyezték be. Ha például egy háromszobás tömbházlakás cégszékházként nyilvántartott, az egyik szobát székhelynek kell minősíteni. Az eljárás szerint a lakást fel kell értékeltetni, és a megfelelő hányad után lényegesen magasabb ingatlanadót kell befizetni. Mindezt saját felelősségre kitöltött nyilatkozat alapján állapítja meg a helyi adóhivatal, vagyis a tulajdonos nyilatkozata és a megfelelő okiratok szerint vetik ki az adót. Abban az esetben, ha egy lakóházba vállalkozást is bejegyeztek, de az illető lakásban nem lehet elkülöníteni a gazdasági tevékenységre szükséges területet (értelemszerűen a tevékenység nem helyhez kötött), a tulajdonos saját felelősségre adott nyilatkozata a mérvadó.
Ugyanezt a három kategóriát veszik figyelembe a cégek tulajdonában lévő ingatlanok esetében, ám itt az alapértékre számított adó mértéke magasabb. Lakóházaknál a leltári érték 0,12 százaléka, gazdasági épületeknél pedig 1,3 százalék (a példa Sepsiszentgyörgyre vonatkozik). Ebben az esetben azonban az épületet háromévente kell felértékeltetni.
Felértékelés
Az ingatlanadó kiszámításának alapja a lakóházak kivételével az épületek hivatalos  felértékelése. Ezt legkésőbb március végéig kell elvégeztetni, ellenkező esetben csaknem dupla adót fizettetnek. Az alkalmazási szabályzat példával is illusztrálja, hogy amennyiben egy vegyes hasznosítású épületnél nem történik meg annak felértékelése, illetve a gazdasági célú felületarány meghatározása, a magasabb adókulcsot az egész felületre alkalmazzák.
Nyilatkozatok
A helyi adóhivatalokban év elején kialakult zsúfoltság annak következménye, hogy gyakorlatilag minden ingatlantulajdonos köteles valamilyen nyilatkozatot benyújtani. A kizárólag lakóházként nyilvántartott ingatlanok esetében is, hiszen ez évtől az épület alatti területre is kell adót fizetni. Ez elsősorban a tömbházlakások esetében okozhat több ügyintézést, hiszen nem minden tulajdonos rendelkezik olyan adásvételi szerződéssel, telekkönyvi kivonattal vagy más okirattal, amelyben rögzített a lakrészéhez tartozó, az illető tömbházban arányosan felosztott terület nagysága. Ez esetben a legkézenfekvőbb egy telekkönyvi kivonat beszerzése és felmutatása.
Osztalékadó-változás
Az osztalékadó tekintetében is lényeges változás állt be. Idén a 2007 óta fel nem osztott, illetve ki nem vett osztalékra nem 16, hanem 5 százalék adót kell fizetni. A jövő évtől azonban már összesen 10,5 százalékot, mert hozzáadják az idén  „kifelejtett” 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot.