A háromszéki ember számára az ünnepek sokkal többet jelentenek templomi ájtatoskodásnál, farsangi bohóckodásnál, szertelen eszem-iszomnál. Ezt az időszakot sajátos lelkiállapot, embertársaink iránti nyitottság jellemzi, és társadalmi biztonsági szelepként működnek – fogalmazza meg Pozsony Ferenc a Háromszéki ünnepek című, tegnap Sepsiszentgyörgyön bemutatott könyvében, amely a háromszéki népszokások, hagyományos népi és polgári ünnepek szokáskultúrájának első összegző kiadványa.
A magyar kultúra napján a Székely Nemzeti Múzeumban tartott könyvbemutatón Vargha Mihály múzeumigazgató régi együttműködő partnerként köszöntötte a szerzőt, Tamás Sándor megyeitanács-elnök pedig kiemelte, a megyei önkormányzat fontosnak tartja a forrásfeltárást és a vonatkozó kutatások eredményeinek kötetben, filmen való megjelentetését, népszerűsítését, a Kovászna Megyei Művelődési Központtal együtt ezért támogatták Pozsony Ferenc munkájának kiadását. A Háromszéki ünnepek – Dolgozatok háromszéki népszokásokról című, szakemberek által hiánypótló kézikönyvnek nevezett kiadványt Kinda István néprajzkutató ismertette. Elmondta, a kötet anyagát a szerző az 1970-es évektől kezdődően napjainkig a környékbeli falvakban gyűjtötte, személyes megfigyeléseit levéltári, könyvtári adatokkal, tanítványoktól, fotóriporterektől, újságíróktól lejegyzett információkkal egészítette ki. Jelen kiadvány a 2006-ban megjelent Erdélyi népszokások háromszéki fejezetének új adatokkal, megfigyelésekkel bővített változata. A háromszéki szokáskötet még időben jelent meg ahhoz, hogy az olvasók kapcsolatot tudjanak teremteni egy-egy általuk ismert szokás és a lejegyzett változat között, hiszen napjainkban még élnek a karácsonyi, farsangi, húsvéti, pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományok – mondta a könyv méltatója. Említett ünnepkörök részletes bemutatása mellett a gazdasági év szokásait, valamint az egy-egy településhez kötött egyedi hagyományokat is megismerhetjük Pozsony munkájából.
Háromszéken az összmagyar szokáskultúra jelentős részét ismerték, a szokások egy része még él – hangsúlyozta a szerző, és leszögezte, mivel az ünnepi hagyományok közösségi jellegűek, ott maradnak fenn, ahol még az emberek egymásra figyelnek, együtt tudnak dolgozni a hétköznapokban, ünnepeken pedig együtt tudnak játszani, örvendeni. Poszony Ferenc kiemelte, a jelenkori értelmiségnek, művelődési és oktatási intézményeknek, az egyháznak szerepe és felelőssége, hogy éltessék, felújítsák az ünnepköri szokásokat, amelyek rólunk, a mi értékrendünkről, identitásunkról szólnak.
A Háromszéki ünnepek fejezetei végén többoldalas színes fényképmelléklet található. Harmincoldalas szövegtár segíti elő a régi karácsonyi kántálóénekek, névnapi köszöntők, húsvéti locsolóversek megismerését. A kötetet román és angol összefoglaló zárja, a Kriza János Néprajzi Társaság adta ki Kolozsváron 2015-ben.
