Székelyföld fejlesztéspolitikájának kidolgozására, egy stratégia elkészítésére vállalkoztak csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi szakemberek.
A KAM (Kulturális Antropológiai Műhely) és a frissen megalapított Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ jogi társulást kötött, létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amely egy önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió szakmai alapjait teremtené meg ― jelentette be szombaton Csíkszeredában Bíró A. Zoltán, a Sapientia Egyetem dékánja.
Az év elején Csutak István által kirobbantott Székelyföld-vita kiértékelése, életben tartása volt a fő témája a szombati szakmai tanácskozásnak. A hozzászólók egy része jelent meg, összegezte, egészítette ki írásban megfogalmazott véleményét. A jelen levő újságírók, szociológusok, politikusok több oldalról közelítették a kérdést, megoldások, általános érvényű következtetések nem születtek, továbbra is függőben maradt, melyik a járható út: fejlesztési régiót vagy területi autonómiát kell kiharcolni, esetleg egyiket a másik után érhetjük el. Néhány igen jelentős gondolat azonban megfogalmazódott: egységes, politikai irányzatoktól mentes fellépésre van szükség, Székelyföld önállósodása csak határozott többségi akarat révén valósítható meg. Számolni kell Brassó vonzáskörével, ennek negatív és pozitív oldalaival, illetve számba kell venni a reális gazdasági lehetőségeket. Nem igaz az, hogy gazdaságilag életképtelen a régió, ha a nagyvállalatok is itt adózhatnának, ha rendelkezhetnénk az altalajkincsekkel, a bányajogok, borvizek kitermelésének jövedelme nem az állampénztárt gazdagítaná, akkor eloszlatható lenne az a tévhit, hogy eltartott térség vagyunk.Fontos lenne az egységes üzenetközvetítés, a székelyföldi politikusok összevissza kommunikáltak, és ebből a román politikum nyert. A Székelyföld önrendelkezéséről szóló törvényt valóban a román parlamentnek kell elfogadnia, de nem mindegy, ki, és mekkora nyomást gyakorol erre a testületre ― hangzott el. Volt, aki egyértelműen a fejlesztési régió létrehozatalát tartja előnyösebbnek, mások szerint a területi autonómiát kell kiharcolni.
,,Nagyon sokféle mondanivalónk van Székelyföldről. Ennyi, fejlesztéspolitikai szempontból is hasznosítható állítást erről a térségről 1901 óta nem fogalmaztak meg" ― összegezte a megbeszélés első felében elhangzottakat a moderátor, Bíró A. Zoltán.
A konferencia második fele szakmai síkon zajlott, a fejlesztéspolitika kidolgozásához intézményrendszerre van szükség, de kiindulásként mindenekelőtt szakmai konszenzust kell teremteni arról, hogy milyen a térség társadalma fejlesztéspolitikai szempontból ― emelte ki Bíró A. Zoltán, aki vázolta saját téziseit, melyeket kiegészítettek, pontosítottak a jelenlevők. Tárgyilagos szenvtelenséggel és nagyon gyorsan kell dolgozniuk, eddigi kutatásaikat felhasználva elkészítik a szükséges új tanulmányokat ― ígérte. Erre most jó lehetőség van, végre sok, jelentős szaktudású, fiatal szakemberrel rendelkezünk, és a Székelyföld-vita megteremtette a legitimizációs hátteret, jelentős közéleti, szakmai közösségi támogatottságot biztosít. A Csíkszeredában megkezdett tanácskozásnak lesz folytatása, hamarosan Háromszéken ülnek össze pontosan tematizált konferenciára.
Megalakult a Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ
Csutak István kezdeményezésére, a csíkszeredai KAM-osok segítségével Sepsiszentgyörgyön Olosz Szabolcs közgazdász-szociológus létrehozta azt a kutatóközpontot, amely fiatal szakembereknek biztosít intézményi keretet, lehetőséget a tudományos munkához. Átlagéletkoruk 31 év, öten kezdenek itt dolgozni a közeljövőben ― két politológus, két szociológus és egy jogász ― a csíkszeredaiak irányításával. Az elmúlt hónapokban az intézményi keretet teremtették meg, irodát béreltek, felszerelték, a gyakorlati munka ezután kezdődik, az első tanulmányt két-három hónapon belül szándékoznak elkészíteni. Teljes mértékben civil kezdeményezésről van szó, egyelőre pályázati pénzekből teremtették elő az induláshoz szükséges összeget, de bíznak benne, az első tanulmányok meghozzák a szakmai hitelt is, és partnerekre, támogatókra találnak. Szakembereik egyelőre részállásban dolgoznak, remélik azonban, hamarosan főállásban teljes idejüket ennek a munkának szentelhetik ― mondta el Olosz Szabolcs.
