Az irgalmasság évébe sok minden belefér a Szentföldön. Pörög a közélet, nem áll meg semmilyen megkezdett tevékenység, szinte észrevétlenül zajlik a farsang. A rendezvényekkel igyekezni kell, ugyanis február 9-én húshagyókedd, egy napra rá hamvazószerda, és a hagyományok szerint beáll a böjti csend, február 14-e nagyböjt első vasárnapja.
Gyermekek mulatsága
A Jakabos Ödön Elemi Iskola tanulói és óvodásai nem késlekedtek, látogatásunk idején már lázasan készültek farsangi ünnepségükre. Nem kellett attól tartaniuk, hogy nem lesz nézőközönségük. A felújított kultúrotthonban farsangoltunk – tájékoztatott később Árok Szilvia iskolafelelős tanítónő, aki elmondta: nemcsak a gyerekek szülei és nagyszülei, hanem a faluban lakó egykori tanítványok is elmentek nosztalgiázni, s volt olyan, aki beállt a kicsinyek közé. Ovisok, előkészítősök és iskolások közösen adták elő a műsort, hiszen csupán harmincegy gyereket oktatnak-nevelnek itt.
A maszkás gyerekfarsangot Árok Szilvia, Karsi Mária tanítónő és Deszke Piroska óvónő tette hagyományossá az eltelt évek során. Segítettek a szülők is, akik – szintén hagyományosan – a kínálmációról is gondoskodtak, a farsangi hangulatból nem hiányzott a vaníliás-cukorporos pánkó sem.
Munka és vigadalom
– Mi is akarunk faluszinten farsangi vigadalmat szervezni, február 6-ra rögzítettük időpontját – adta tudtunkra Lőrincz József falufelelős, aki az RMDSZ színeiben képviseli Nyujtódot a kézdivásárhelyi városi tanácsban. Van itt annyi fiatal, akikkel megszervezzünk egy szekeres felvonulást, s kerül olyan ifjú is, aki vállalja majd a szervező-vezető szerepet. Akarat, ló és szekér lesz, kedvben és díszítési lehetőségben nem szenvedünk hiányt. Az ünnepi kivonulást este farsangi bál követné.
Sejtettük, hogy hiányzik egy olyan régi skólamester vagy falutudós, aki kiderítené, milyen volt valamikor, századokkal ezelőtt a nyujtódi farsangolás, abból lenne jó visszamenteni ősibb szokásokat-fogásokat, téltemetési jeleneteket. Ilyenkor szinte kínálkozik a zabolai Pozsony Ferenc néprajzkutató tanár a napokban bemutatott könyve, amely bizonyára a téltemetést is magában foglalja. Miként e sorok írója is tapasztalta gyerekkorában, a helyi farsangok egyik legizgalmasabb része az volt, amikor a szekeresek zeneszóval bejárták a szomszédos falvakat, találkozott a vidék aranyifjúsága, majd estétől népi zenekar vagy éppen rezesbanda húzta a zenét hajnalig.
Nyujtódon hangulatos a farsang. Két hete megtartották a nagykorúsító kosarasbált – adta hírül a falufelelős. A tizenkét fiatal közül kilencen megjelentek, szórakoztató műsort mutattak be, az eseményen részt vett a polgármester is.
Arra kértük a falufelelőst, bár hólepel alatt szunnyad a falu és a határ, szóljon a hétköznapok legfontosabb dolgairól is, a pillanatnyilag szünetelő munkálatokról, Nyujtód és Kisnyujtód közművesítésének helyzetéről: mi készült el, mi várható, ha nyílik a tavasz?
– Nem a legkönnyebb egy nemzetközi műút mentén megoldani az ivóvíz és a szennyvíz ikerhálózatát. Mi a felső részen vagyunk, a munkálatokkal az alacsonyabban fekvő Sárfalva és Szászfalu területén előrehaladottabb állapotba jutottak. Mivel mi vagyunk a legtávolabb a várostól, nálunk fejezik majd be. Kis kivétellel a mellékutcákban lefektették a vezetékeket, elkészült a víztároló, a szennyvízpumpa-rendszer is, következik a főút mente, ahol már négy helyen áttörtek az úttest alatt. Egyrészt az időjárás miatt szünetel a munkálat, de egyébként is, mivel ez nemzetközi út, területén téli időben nem engedélyeznek munkálatokat. Többrétű okok miatt késett meg a kivitelező, de a június 30-i határidőre be kell fejezniük. Igény van a vezetékes vízre, mert legtöbb helyen nem iható az udvari kutak vize, s a kanálisrendszer környezetkímélő korparancs.
Lőrincz József jelentéktelennek tűnő, de a helyi közösség számára nagyon fontos dolgokról is beszélt. Bár Nyujtód Kézdivásárhely peremterülete, urbánus szolgáltatásokat is élvez, többek között megemlítette, hogy a volt téesz területén álló, felújított ingatlanban családorvosi és fogorvosi rendelő, valamint gyógyszertár is működik.
Az irgalmasság évében
Mi lehet még felette fontos a mindennapi teendőkön túl? – figyeltünk fel Boros Vilmos plébános szavaira, aki már két évtizede pásztorolja nyujtódi híveit.
– Jó lenne, ha minden ember tudná, hogy benne vagyunk az irgalmasság évében – hangsúlyozta. – Ennek lényegét, üzenetét nagyon fontos tudni és magunkévá tenni, mert ha lelki életünk nincs rendezve megnyugtató módon, minden más tevékenységünk döcögve halad. Először magunkat, majd pedig Istennel kapcsolatos dolgainkat kell rendbe tenni.
Ezt a gondolatot akarja ebben az évben is emberközelbe hozni hívei számára. Nem kis feladat, ugyanis az egyre fogyó nyujtódi plébánia lélekszáma jelenleg hétszázhatvanöt. Az irgalmasság életérzését próbálja magyarázni híveinek mind a házszentelések alkalmával, mind a közeledő nagyböjti lelkigyakorlatokon. Az irgalmasság gondolata egyébként része a szentírásnak – hangsúlyozta és olvasta: „Aki alkalmassá tett minket arra, hogy az új szövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké, mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít!” (2. Kor. 3, 6.)
