A régi időkben is hagyomány volt, és napjainkban is él egy szép, évszázados népszokás: farsang beálltával a szentivánlaborfalviak – újjáalakulása óta többnyire a Székely István Dalkör tagjai – rendszeresen megszervezik a kosaras bált. Idén január 23-án, a magyar kultúra napjához kapcsolva került sor a jeles eseményre a közösségi művelődési házban, és a siker nem maradt el.
A dalkör tagjai és más helybeliek tartalmas történelmi jellegű műsorral álltak a nagyszámú közönség elé: vers, ének, és – Betyárvilág a régi Magyarországon címmel – igen színvonalas előadás is volt. A betyárnak öltözött szereplők a magyar alföld egyik korszakát elevenítették fel, a csárdajelenetben szebbnél szebb kesergőket és víg nótákat hallottunk hozzáillő zenekísérettel, de felidézték sorjában a híres betyárok életét, sorsát is Sobri Jóskától Rózsa Sándorig, sőt, a három kommunistaellenes ozsdolairól is megtudtuk a legfontosabbakat. A nézők hálás tapssal köszönték meg a produkciót, ami után a fehér abroszokkal leterített asztalokhoz ültek, és mindenki a hazulról hozott kosarából, illetve a szomszédok kínálmációiból falatozott, illetve poharazott. A zenét a jó étvágyhoz és később a tánchoz a helyi népi zenekar biztosította.
Az igazi farsangi bál a vacsora után kezdődött: a fiatalok nagy kedvvel ropták, az idősebbek inkább az asztal mellől nézték őket, hunyorgatva és nosztalgiázva. Mindenki jól szórakozott és jól érezte magát. A mulatság hajnalba nyúlott, békességben és egyetértésben telt el. Reméljük, az ilyen és ehhez hasonló események, hagyományos rendezvények a jövőben is lesznek, mindaddig, amíg Szentivánlaborfalván székely-magyarok élnek.
N. KÁNYÁDI MIHÁLY
