Hat hónap alatt hét próbát kell elvégezni, ebből hármat már sikerrel teljesítettek a vetélkedő résztvevői, és a szervezők szerint igen szorosak az eredmények, úgyhogy a hátralevő időben sem lehet lazítani. A verseny a magyar népmese napján, 2015. szeptember 30-án indult, és mivel az első kiadás sikeresnek bizonyult, ugyanúgy építették fel: az első feladat a mesekunyhó berendezésének, illetve közösségi tevékenységeinek megálmodása volt, a második az önkormányzattól vagy más intézménytől kapott helyiség kalákában való kitakarítása, a harmadik a régi rigmusok, regék, legendák begyűjtése. Mindegyikre egy-egy hónapot adott a királyi udvar, a negyedik próba – régi hangszerek, játékszerek leírása, ismertetése, illetve két rongybaba helyi viseletbe való öltöztetése – teljesítésének határideje február 10-e. Pihenni két feladat közben sem igazán lehet, mert az április 9-ére időzített, hetedhét országra szóló dínomdánom (felnőtt kifejezéssel eredményhirdetés) előtt még a régi népszokásokat, feledésbe menő hagyományokat is fel kell eleveníteni, és a nagykönyvben megörökíteni – a rendezvény egyik célja ugyanis a közösségépítés mellett az egyes települések szellemi-tárgyi örökségének felmutatása. A legjobb csapatok jutalma egy hangulatos, népies mesekunyhó-bútorzat, amellyel a rendelkezésükre álló közös teret tehetik használhatóvá.
Az első mesekunyhó-vetélkedőt 2012 őszén hirdette meg a megyei tanács alárendeltségébe tartozó művelődési központ, arra tizenegy településről jelentkeztek csapatok, közülük kilenc mind a hét próbát kiállta. Ezen a télen öt csapat verseng: a 800 főnél nagyobb települések kategóriájában Zágon és Sepsibodok, a kisebbek részéről Páva és Kilyén futott neki a megmérettetésnek, és – meglepetésre – a Brassó megyei Alsórákos is bekérezkedett, és vitézül küzd, noha tudják, hogy Kovászna megye határán kívül nem díjazhatnak a szervezők. Másféle elismerésen azonban már gondolkoznak...