Másfél hétig tart még a farsang, a hagyományok szerint ez az önfeledt mulatozás, dús lakomák időszaka, amikor búcsúzunk a téltől és köszöntjük a tavaszt. A farsang vízkeresztkor (január 6.) kezdődő és hamvazószerdáig (változó időpont, idén már korán, február 10-én eljön) tartó, évszázadok óta évente megismétlődő ünnepsorozat nagyon gazdag szokáshagyománnyal. Megelőzi a karácsonyi és követi a húsvéti ünnepkör, pontosabban annak kezdete, a negyvennapos böjt.
A tél és tavasz küzdelmét szimbolizáló, eredetileg pogány ünnepséget végül a keresztény egyház is elfogadta, és keresztény elemekkel ruházta fel. Bár a farsang hazája Olaszország, magyar nyelvterületen a német Fasching szót vettünk át a karnevál helyett ezen időszak és a hozzá tartozó hagyományok megnevezésére. Nem számít vallási ünnepnek, néphagyományokra épül.
A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. Hagyományosan ilyenkor tartották az esküvőket is. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés.
Az események az utolsó három napon, azaz farsangfarkán pörögnek fel. A farsang utolsó napja húshagyókedd, utána jön hamvazószerda, amely már a böjt első napjának számít. A farsangi ételek közül a magyarok a húsételeket, a kocsonyát, a káposztás étkeket kedvelik ez alkalommal (is), és nem hiányozhat a farsangi fánk sem (élesztős, édes kelt tészta, amelyet forró olajban sütünk ki; felvételünkön szalagos fánkok).
