A bankok bosszúja?
Néhány napja nem szerepel az Alpha Bank honlapján a szolgáltatások között a kedvezményes lakáshiteleket biztosító állami Első otthon program. A Digi 24 hírtelevízió szerint ez a pénzintézmény válasza a nehéz anyagi helyzetbe jutott adósoknak kedvező, úgynevezett hitelcserés törvénytervezetre.
Az Alpha Bank már a második romániai pénzintézet, amely szigorító intézkedésekkel próbálja kivédeni a hitelcserés jogszabálytervezet kockázatait, miután a Raiffeisen Bank múlt héten jelentette be, hogy a készülő törvény miatt megemelte a jelzáloghitelek kibocsátásakor az ügyfelektől igényelt önrészt, amely lej alapú kölcsönöknél 35, valutaalapú hitelek esetében pedig 40 százalék. A romániai ingatlanfejlesztők egyesülete (Urbanis) közleményben jelezte, hogy amennyiben más bankok is 35–40 százalékra emelik az önrészt, illetve mostani formájában fogadják el a hitelcserés tervezetet, az állampolgárok többsége számára lehetetlen lesz a hitelfelvétel. Meglátásuk szerint az Első otthon leállásának drámai következményei lesznek, a piac minden bizonnyal a gazdasági válság alatti állapotába térne vissza.
Célkeresztben a nagyvállalatok
Vizsgálatot indítana az Európai Unió egyes nemzetközi nagyvállalatok és uniós tagállamok között létrejött adózási megállapodások kiderítése érdekében – közölte Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos Brüsszelben a globális versenyjogi központ (GLCL) kétnapos rendezvényén. Margrethe Vestager kijelentette: olyan nagyvállalatok ellen indítanának vizsgálatokat, mint az Apple, a Starbucks és a McDonald’s, erről már a tavasz folyamán döntés születhet. A megállapodások ugyanis megengedhetetlen diszkriminációt tartalmazhatnak a vállalkozások ösztönzése érdekében, ezért fontos annak megállapítása, hogy a támogatások az uniós előírások határain belül maradnak-e. Ezek a vállalatok visszautasítják a titkos adómegállapodásokra vonatkozó vádakat, ugyanakkor Hollandiában a Starbucksnak a múlt év októberében kellett visszafizetnie 30 millió euró adótartozást. A közeljövőben pedig az Apple kényszerülhet nagyobb összeg kifizetésére Írországban, és az Amazon is az unió célkeresztjében van luxembourgi adómegállapodásai miatt. Margrethe Vestager megemlítette a Google és a brit adóhatóság között létrejött 130 millió angol fontról szóló egyezséget is, amelyről az internetes cég azt állítja, hogy minden helyi adózási szabályozásnak megfelel.
