Kézdivásárhelyi ipari parkokVállalkozók kerestetnek

2016. február 18., csütörtök, Közélet

A két kézdivásárhelyi ipari park kivitelezésének az összértéke lassan meghaladja a tizenkilencmillió lejt, ez egy Kézdivásárhely méretű városban óriási összeg – mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Johann Taierling néppárti önkormányzati képviselő, aki szerint elérkezett az idő, hogy benépesítsék a létesítményeket, új munkahelyeket teremtsenek, és hasznosítsák azokat a város lakói érdekében.

  • Lassan benépesülhet a kézdivásárhelyi ipari park. Iochom István felvétele
    Lassan benépesülhet a kézdivásárhelyi ipari park. Iochom István felvétele

A volt fás vállalat helyén létesült egyes ipari parkban felépített csarnokokat és a körülöttük lévő beépíthető területeket pályázat útján ítéli oda egy különbizottság az érdekelt cégeknek. Taierling azt is elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt részéről maga is tagja a testületnek, így rálátása van a problémára. Egy pályázati kiírás már megtörtént, a múlt év augusztus 22-én meghirdették a megyei sajtóban, a jelentkezés határideje szeptember 11. volt. A négy csarnokba egyelőre csak két helyi érdekeltségű és egy német tőkéjű cég jelentkezett, két másik cég pedig területet igényelt, hogy saját csarnokot építhessen. Az önkormányzati képviselő kifogásolta, hogy bár még maradt bérelhető hely az ipari csarnokban, szeptember 11. után nem hirdették meg a lehetőséget az országos írott sajtóban vagy az európai uniós tagországok médiáiban. Ha az ipari kamarák tagjai, a nemzetközi cégek, illetve a testvérvárosok befektetői nem szereznek tudomást a lehetőségről, akkor hogyan jöjjenek Kézdivásárhelyre? – tette fel a kérdést.
Az eddig jelentkező helyi cégek létrehoznak ugyan pár tíz munkahelyet, de ahhoz, hogy fiataljaink ne hagyják itt szülőföldjüket, több százra lenne szükség – vélekedett. Tény, hogy az utóbbi esztendőkben a város lakossága drámai méretekben csökkent, a valamikori 22 ezer-ből mára alig maradt 16 ezer. Mindezt csak új álláslehetőségek biztosításával lehet megállítani. Taierling szerint ő is tudná népszerűsíteni a két ipari parkot, mivel tagja a brassói német gazdasági klubnak, folyamatosan kapcsolatban van Brassó és Szeben megyei vállalkozókkal. Ez a törekvése csak akkor lehet sikeres – mondotta –, ha a lobbizást nem magánszemélyként, hanem az önkormányzat nevében és annak felhatalmazásával teheti meg, ezért beadványt iktatott a városházán annak érdekében, hogy írásban hatalmazzák fel, képviselhesse a helyi tanácsot, népszerűsíthesse a két ipari parkot. Befejezésül annak a reményének adott hangot, hogy kezdeményezése nem dől dugába a politikai csatározások miatt, és legalább ebben egyet tudnak érteni a többségi RMDSZ-es városvezetéssel.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1532
szavazógép
2016-02-18: Közélet - :

Magyarellenes törvénytervezet

Hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánította a kisebbségi nyelvek közigazgatási használatát betiltó törvényjavaslatot a képviselőház, miután a házszabályban megszabott határidőn belül a tervezetet nem tűzték napirendre – jelentette tegnap az Agerpres hírügynökség. A döntő szót a szenátus mondja ki. Az RMDSZ-frakció meg kívánja akadályozni a törvény elfogadását.
2016-02-18: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Mit veszíthetünk?

Ha nyugodtak lehetnénk afelől, hogy a romániai igazságszolgáltatás valóban az igazságot keresi és szolgálja, akkor minden bizonnyal nem kellene erről gondolkodnunk. Csak várnánk, hogy az illetékes hatóságok végezzék dolgukat. De túlontúl sokszor megtapasztaltuk már: a romániai igazságszolgáltatástól egyáltalán nem idegen a meghurcolás gyakorlata, magyar vonatkozású ügyekben pedig mintha gyakorta nem is ugyanazon törvények szerint járnának el, mint más esetekben.