A körvonalazódó helyi elképzelésekről érdeklődtünk a helyszínen. A községben eddig három bejegyzett cég, egy francia és két osztrák kapott székhelyet, s mondanunk sem kell, tevékenységük nyomán ennek a községnek fognak adózni.

Energiafűz

A bölönieknek az energiafűz megtelepítése és intenzív termelése ragadta meg a figyelmét. Lapunkban szóltunk már erről az alternatív energiaforrásról, amelynek fűtőértéke a feketeszén porának kalóriájával vetekedik. Jól gondolkoztak a bölöniek, amikor elsőnek ezen ajánlat gyakorlatba ültetése mellett döntöttek, ugyanis értékesíteni lehetne azokat a mezőgazdasági szempontból teljesen hasznavehetetlen, ingoványos és mocsaras-vizenyős területeket, melyeknek feljavítása tetemes összegeket emésztene fel. Kiterjedt kihasználatlan terület van a község határában, például a Gróf-tag, a Boltos-tag felső része, a Csereköz, Almás-köze egészen a Turczig. Ezek ugyan magánemberek tulajdonát képezik, de a gazdák hajlandóak bérbeadásukról, egyfajta tagosításról tárgyalni. Több mint százötven telekkönyvet vettek már ki, szakember azonosítja a területeket, miután nyílt találkozót szerveznek a tulajdonosokkal, közlik velük, hogy a terület a birtokukban marad, jövedelmet jelent nemcsak a befektetőnek, hanem a bérbeadónak is. Az önkormányzat kikötése egyértelmű: helyben kell értékesíteni az energiafűzből készült őrletet, s a leendő cégnél csak helybeli munkásokat, szakembereket alkalmazhatnak.

Erdőgazdálkodás

Ugyancsak az alternatív energiaforrás előállítására vállalkozó osztrák cég venne bérbe kiterjedt erdőterületeket, ahol tervszerű és intenzív erdőgazdálkodást szándékozna folytatni, amibe az üdüléstől az erdei gyümölcsök értékesítéséig sok minden beleférne. A kiterjedt területekkel bíró bölöni erdő-közbirtokosság egyre súlyosbodó anyagi gondjai mellett sem zárkózik el a gondolattól, tárgyalásra kész, hiszen a jövőben is folyamatosan szeretne eleget tenni a tagok iránt vállalt pénzügyi kötelességeinek. ,,Ehhez még annyit fűznék hozzá — mondta a bölöni polgármester —, hogy a közbirtokosság területén összesen négy erdőipari utat kapott vissza a község. Tervezeteket készítettünk ezek feljavítására. A farkaslaki és a Gurdon nevű út rendezését hamarosan megkezdik, a Tér feletti és Korlát-pataki utakra pedig pályáztunk a Nemzeti Fejlesztési Alapnál. Tehát nem valami rendezetlen területeket ajánlunk bérbe a befektetőnek, hanem olyanokat, amelyeken akár személygépkocsival is könnyen megközelíthetik a legfestőibb, a legelzártabb, szép és gazdag erdőségeket!"

Holtágak rendezése

Aki fél a víztől, nem eszik halat! — így a népi bölcselet. Miért félne a víztől az a községvezetés, ahol már sikeresen működik a halászat-horgászat? Egy másik osztrák cég azzal az ajánlattal jött, hogy tervszerűen rendezné az Olt árterületén lévő holtágakat, morotva-tavakat, keresve azok sokoldalú értékesítését. De mert nagyobb arányú befektetésre is hajlandóak, az Olt Kovászna megyei részén fekvő hosszú, óalluviális térség holtágrendszerére gondoltak, Nagyajta—Miklósvár—Köpec vidékéig. Nincs, amiért vonakodni ettől az ajánlattól, mert ezek majdnem kihasználhatatlan területek, valljuk be, olykor szeméttelepek. A rendezett folyó menti tófüzérek hasznot hajtanának, és életet varázsolnának a ligeterdőkkel szegélyezett Olt-partra.

Húsmarha, lovarda, gyógyvíz és borvíz

A Bölönben már megtelepedett francia befektető mellett olyan külföldi cég is jelentkezett, amely húsmarha tenyésztésére vállalkozna, és lovasiskolát, lovardát hozna létre. Az önkormányzat már körvonalazta az erre alkalmas területeket. Húsz hektárt tudna biztosítani a Büdös térségében legelésre, lovardának pedig a Délremenő övezetében. A speciális lófajták mellett a befektető pónilovakat is hozna, hogy kisgyerekekkel is tudjanak foglalkozni. Két helybeli fiatalember, Nagy Nándor és Nagy Lehel Svájcban tanult, ők is bekapcsolódnának a vállalkozásba, hogy helybeli lovakat is betaníthassanak, hasznosíthassanak a leendő lovardában és lovasiskolában. A Brassóban jövedelmező céget vezető magyar befektető, Máthé azzal az elképzeléssel rukkolt elő, hogy a saját területén levő Kotlós-forrás kénes gyógyvizét bevezetné a falu déli bejáratánál lévő ingatlanjába, s ott gyógyfürdőt létesítene. Ez ellen sincs kifogása az önkormányzatnak, még ha a bölöni Büdöskút térségének fejlesztése és kiépítése része A borvíz útja nevű programnak. Menet közben arról sem kellene megfeledkezni — toldjuk hozzá mi —, hogy valamiképpen hozzájuthasson a falu népe a farkaslaki szénsavas ásványvízhez, amit valamikor szekérrel árultak még a szomszédos Apácán is. Az említett borvíz közelében lévő Zúgói-forrás vizét, mely eléggé elzárt területen buzog, hajdanában palackozta egy zsidó vállalkozó.

A bölöniek új iránti fogékonysága-nyitottsága bizonyára tettre készteti önkormányzatainkat, megerősítve azt a sarkigazságot, hogy a helyi és a külföldi befektetések lehetnek majd hajtórugói a sok helyen tizennyolc esztendeje pangó vidéki gazdasági életnek.