Sepsiszentgyörgynek merészebb álmai voltak, de az álmok nem tűnnek el nyomtalanul – mondta a kiállítást megnyitó Sztakics Éva megbízott polgármester, utalva arra, hogy a város ugyan nem nyerte el az Európa kulturális fővárosa címet, de kulturális stratégiája szerint folytatja az elkezdett utat. Mert Sepsiszentgyörgynek kiváló művészei és a művészetet értő és értékelő közönsége van, és olyan polgármestere, aki mindezt megértette, és aki felkarolta a kultúrát – tette hozzá.
A kettős tárlat létrejöttéről Henning János fotóművész szólt, ismertetve, Sylvia Pla­chy néhány Erdély-fotója adta az ötletet a sepsiszentgyörgyi kiállításhoz, előbb tavaly a budapesti Mai Manó Házban bemutatott, Mikor lesz holnap című kiállítást hívták el, aztán – ismerve Sylvia Plachy Erdély-járó szeretetét – kérték fel a végül Remény és álmodozás, Erdély címet kapott anyag összeállítására. A Mikor lesz holnap tárlatról Henning János megjegyezte, a képeken nem tüntették fel a címet, így több értelmezési lehetőséget adva a nézőnek. Ugyanarról a fotóválogatásról szólva Csizek Gabriella, a Mai Manó Ház-beli tárlat kurátora kiemelte, a világ számos helyszínén készült képek sora azt az ívet járja be, amely a reményről szól leginkább.
Sylvia Plachy láthatóan meghatódott a tárlatmegnyi­tón jelen lévő nagyszámú érdeklődőtől, rövid köszönőjében elmondta, azért szeret Erdélybe jönni, mert a legkedvesebb emberek itt élnek, és szíve szerint az erdélyi témájú fotó-összeállításának azt a címet adná: Itt még mindig vannak angyalok.