Ennek az egész történetnek van egy általánosabb kerete, amelybe ezt az ügyet is el lehet helyezni – mondotta Kelemen Hunor. – Idegesít és felháborít, hogy a korrupcióellenes harc ürügyén olyan embereket próbálnak levenni a közösségek éléről, akik igazolták, hogy képesek hosszú távon tervezni, építkezni, jövőt teremteni. Mezei János, Ráduly Róbert és Antal Árpád esetében már bebizonyosodott, illetve be fog bizonyosodni, hogy semmi közük a korrupcióhoz. Egyrészt be fogják tudni bizonyítani, hogy ártatlanok, az igazság előbb-utóbb ki fog derülni, másrészt az ilyen típusú folyamatos próbálkozások, hogy a magyar közösség vezetőit levegyék a térképről, ebben az országban lassan-lassan olyan helyzetet teremtenek, amelynek köszönhetően a magyar emberek még megmaradt, cseppnyi bizalma is elpárolog az olyan állami intézmények iránt, mint a bíróság és az ügyészség. Elpárolog, mert azt látják, hogy a közösség számára nagy eredményeket elérő és nagy tiszteletnek örvendő személyeket olyasmivel támadják, ami nem állja meg a helyét, nem igaz, és ilyenkor mindenkiben felmerül a gyanú, hogy valakik más szándékkal próbálnak eljárni.
Én ilyenkor azt szoktam mondani kollégáimnak – hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke –, Ráduly Róbertnek és Antal Árpádnak is ezt mondtam, hogy két lehetőség közül kell választani: megállunk, hátralépünk vagy megyünk előre. Szerintem a helyes válasz az, hogy megyünk előre.
Azzal tudunk mindannyian a közösségnek segíteni – vélekedett Kelemen Hunor –, ha nem torpanunk meg, hanem tudva, hogy igazunk van, nem követtünk el semmit, ami a büntető törvénykönyvbe ütközne, megyünk előre. Ezt kell tennie Árpinak és Robinak is és minden olyan közösségi vezetőnek, akit teljesen alaptalanul próbálnak megvádolni. Hogy Antal Árpádot az ügyész kihallgatás után hazaengedte, azt bizonyítja, azok az érvek, dokumentumok, amelyeket ellene felhoztak, nem állták meg a helyüket. Egyébként az a szokás, hogy az ügyész huszonnégy órára benntartja az illetőt, és utána a bíró eldönti, mi következik. Antal Árpádot hazaengedték, mert már ebben a fázisban is tudta bizonyítani az igazát. Sajnos, egyesek az igazságszolgáltatást használják olyan dolgoknak az elrendezésére, amelyeket más eszközökkel huszonhat éven keresztül nem tudtak elérni. Ez a folyamat az egyházi ingatlanok visszaállamosításával, a Mikó-kollégium ügyével kezdődött, és eljutottunk az Antal Árpád elleni támadásig. Bírósági eszközöket használnak szimbólumaink, nyelvhasználatunk és a himnusz­éneklés kapcsán, megszerzett jogaink visszavonásával, illetve megfélemlítésünkkel kapcsolatosan. Az igazságszolgáltatás döntéseit nem lehet felülbírálni, így amit kitaláltak és használnak, egy perverz eszköz, és úgy gondolom, mindenféle szempontból ennek van a legnagyobb kockázata, egyrészt azért, mert nehezen találjuk a zárhoz a kulcsot, másrészt az erdélyi magyar emberek elveszítik az igazságszolgáltatás iránti cseppnyi bizalmukat is. Ha az ember nem bízik abban, hogy az igazságszolgáltatás valóban az igazságot keresi, akkor előbb-utóbb ő maga fogja keresni ezekre a megoldásokat azért, hogy az igazát érvényesíteni tudja – magyarázta a szövetségi elnök.
Ami a kézdivásárhelyi vármegyések ügyét illeti – folytatta Kelemen Hunor –, ezt sem lehet másképpen nézni, mint abból a perspektívából, hogy az igazságszolgáltatás miként végzi a munkáját, hogyan jár el. Nyilván, én nem tudom, hogy ők mit követtek el és mit nem követtek el, mert ezt nincs, ahonnan tudnom, de a fontos az lenne, hogy az eljárás átlátható és gyors legyen, s a bíró az igazságot szolgálva mondja ki, hibáztak-e vagy sem. Ez a történet egyik része. A másik az: ha igaz, hogy viccből vagy kevésbé viccből valami olyasmit szerveztek vagy gondoltak, ami az ügyész feltételezése szerint megtörtént, akkor nekik tettükért felelniük kell, de ez nem vezethet oda, hogy addig, amíg bűnösségükről nincs végleges bírósági ítélet, ezt az ügyet arra használják, hogy az egész erdélyi magyarságot kollektív bűnösséggel próbálják megvádolni, azt hangoztatva, hogy bajkeverők vagyunk, hiszen ilyeneket mondanak, hogy genetikailag kódolt bennünk a terrorizmus, génjeinkben hordozzuk a terrorizmust, ami megengedhetetlen. Amikor decemberben a Beke-ügy kapcsán elmentem az államelnökhöz és a miniszterelnökhöz, mindkettejüktől azt kértem, hassanak oda, hogy az igazságszolgáltatás legyen gyors, tájékoztassák az embereket, és kerüljék a kollektív megbélyegzésről szóló kijelentéseket, illetve próbáljanak hatni azokra a médiumokra, főleg televíziós állomásokra és közvélemény-formálókra, akik azokban a napokban hihetetlenül aljas és mocskos vádakat fogalmaztak meg az erdélyi magyarsággal kapcsolatosan – összegzett az RMDSZ szövetségi elnöke.