A múlt héten nálunk kitört a sajtószabadság miatti általános mozgósítás. Egy héttel azelőtt még a pórnépre akart szájkosarat tenni a szociáldemokrata pártember, Liviu Dragnea, de mára már nemcsak ő, hanem az egész parlament (egy ember kivételével) állt ki a szabad véleménynyilvánítás oszlopa, a néphülyítés gyöngye, az Antena3 televízió mellett.
Nálunk, ha valaki magánszemély 100 lejjel, egy egyéni vállalkozó 500-zal, egy jogi személy ezer lejjel tartozik az államnak, akkor azt az Adó- és Pénzügyi Hivatal szégyenlistára teszi. Olyan apróságokról nem is beszélve, hogy rögtön zárolják a folyószámláját, lefoglalják javait, büntetik stb. Mindezek ellen képviselőink egyáltalán nem tiltakoznak. A minket különösen kedvelő hír- és szennycsatornák Varánusznak is nevezett tulajdonosa, Dan Voiculescu „csak” 60 millióval csapta be, jobban mondva károsította meg az államot. Másfél éve ennek behajtására végleges bírósági döntés született. Most végre akarják hajtani. Ebből lett a hetedhét országra szóló felhajtás, és ezért szólalt meg megannyi illusztris képviselőnk.
Az Antena3 verte a habot, alkalmazottjai a szólás- és sajtószabadság lábbal tiprásáról hablatyoltak, azt állítván, hogy a csatornát le akarják fejezni, be akarják zárni.
Nosza, gyorsan a parlament elé rángatták a miniszterelnököt, Cioloşt. Becsületére legyen mondva, védte a mundér és az adóhivatal becsületét. Ezért ott aztán megkapta a magáét! Nem is tudom: a padlót mosták fel vele, földbe döngölték vagy falhoz állították? – még olyanok is, akiket következetesen pocskondiázott időnként az említett tévécsatorna. Mindezt, gondolom, azért, mert abban reménykednek, hogy most hálából meghívják majd szerre őket az Antenák adásaiba, ahol a reflektorok fényében oszthatják az észt.
Volt, aki a miniszterelnök lemondását követelte. Egyik képviselőnő olyasmit kiabált, hogy Cioloş, akár a gyilkos, visszatért tette helyszínére, hadd lássa, mozog-e még a halott. Másik képviselő törvénykezdeményezést indítványoz a hasonló jellegű problémák megoldására. A rá zúduló össztűzben a miniszterelnök kissé meglágyult, és enyhén megfeddte az adóhivatalt, mert az jámboran megfélemlítette az említett tévéseket.
Az ügyben megszólalt kevés beszédű, szűkszavú elnökünk, Klaus Johannis is, aki ha hallgatott volna, bölcsebb maradt volna. Azt mondta, hogy a média megszólalását nem lehet banális, adminisztratív okok miatt elfojtani, és az adóhivatalnak hórukkos volt a hozzáállása az ügyhöz. Megnyilvánulásának olyan „sikere” volt, hogy három másodpercenként veszítette el a világhálón egy-egy rajongóját, és így rövid idő alatt 40 ezren szűntek meg barátjuknak tekinteni őt olyanok, akik támogatásával államelnök lett, fenyegetőzve, hogy következő alkalommal nem szavaznak rá.
Az Antena3 bátorságdíjjal tüntette ki a bennünket, magyarokat mindenért jelentgető Dan Tanasăt, aki következetes hisztériakeltéssel reagál mindenféle magyar megnyilvánulás kapcsán. Az Országos Audiovizuális Tanács tagja, Turos Loránd szerint az Antena3 a legbírságoltabb tévéadó, mert megszegi a korrekt, tárgyilagos tájékoztatás szabályait, és emberi méltóságukban sért meg személyeket, sőt, közösségeket, de ez még nem jogalap egy tévé bezárására. Szerinte ugyanakkor az adóhatóság eljárása nem értékelhető a szabad sajtó elleni merényletnek.
Ennek ellenére Verestóy Attila is védelmébe vette az adót. Honatyáink jobban tennék, ha nem ilyen esetekben nyilvánulnának meg. Tudhatják, hogy választóik sokszor nem szívlelik parlamentbeli szerepléseiket. Mivel mostanában az RMDSZ már nem a mérleg nyelve, és így más pártbeli kollégáik nem nagyon figyelnek rájuk, nem kellene minden, választóikat felháborító törvényt (lásd pótjavadalmazások, pótnyugdíjak stb.) kézzel-lábbal megszavazniuk és védelmükbe venniük, mert azokat nélkülük is sikerül keresztülvinni a törvényhozáson. Például tartózkodhatnának.
