A DISZKRIMINÁCIÓELLENES TANÁCSHOZ FORDULTAK a kolozsvári gyermekkórházban hiányos románnyelv-tudása miatt megalázott olaszteleki magyar lány ügyében. A balesetet szenvedett diákot segítő két unitárius lelkész kezdeményezésére született beadványban arra hivatkoznak, hogy súlyosan sérültek a beteg nyelvi jogai, de ennél tovább is lépnek: egy olyan fórumot kívánnak létrehozni, ahol a hasonló visszaéléseket jelezni lehet, s ahol szakemberek vizsgálnák meg az adott keresetet, majd továbbítanák a hatóságok felé.
Ebből a célból február 25-én megbeszélést tartanak az unitárius egyház tanácstermében. Ezt az RMDSZ is támogatja, Kovács Péter főtitkár szerint civilizált országban elképzelhetetlen, hogy valakinek amiatt sérüljön az egészségügyi ellátáshoz való joga, mert nem tud anyanyelvén kommunikálni az orvossal vagy a nővérrel. A sérült lány egyébként jól van, gyógyul. (Maszol)
NINCS HELYE A SZÉTHÚZÁSNAK. Felavatták az evangélikus egyház Argay Györgyről elnevezett gyülekezeti központját Kolozsváron. Az épületben szolgálati lakások találhatók, a pincéjében kialakított közösségi térben többek között a kolozsvári népzenészek képzésének biztosítottak helyet. A közösségi központ felújítását a magyar állam is támogatta. Az avatóünnepségen mondott beszédében Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a közösségépítés fontosságát hangsúlyozta. Megemlítette: mind a gyülekezeti központ névadója, Argay György erdélyi evangélikus püspök, mind pedig kortársa, Márton Áron római katolikus püspök a kitartás, a közösségépítés emberei voltak. Egyikük sem menekült a felelősség elől, egyik sem hagyta ott a közösséget, mindketten megszenvedték a kommunista elnyomást. „Biztatom a magyarság vezetőit arra, hogy erővel álljanak össze. A széthúzásnak nincsen most helye” – mondotta Soltész Miklós. (MTI)
UNIÓS VÉDELEM A SZEBENI SZALÁMINAK. Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékké nyilvánították a szebeni szalámit. A földművelésügyi minisztérium 2014 júniusában indította el a jó hírnevű hentesáru levédésére irányuló eljárást, és ezt senki sem támadta meg. A szebeni szalámi nyers, száraz szalámi, amelyet felnőtt sertés húsából és kemény szalonnából készítenek. A keveréket természetes és/vagy kollagénes hártyába töltik, kemény fával füstölik, érlelik és hidegen szárítják. Az érleléshez alkoholos termékeket – fehérbort, vörösbort, rozébort, gyenge pálinkát, habzó borokat és fekete sört – használnak, továbbá bizonyos nemespenész-kultúrákat (spórákat), amelyekben mindenképp lennie kell Penicillium nalgiovensisnek. Az íz létrejöttében a legnagyobb szerepet a hosszú – legalább 60 napos – érlelés során keletkező, összetéveszthetetlen aromák játsszák. A szebeni szalámi több mint száz éve készül, dokumentumok igazolják, hogy a terméket 1910-től gyártják az ország két vidékén, Szászmedgyesen és a Prahova völgyében.
