David Cameron brit kormányfő legtöbb vitát kiváltó követelését illetően olyan megoldás született, amelynek értelmében Nagy-Britanniában alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat. Az intézkedésnek nincs visszamenőleges hatálya, nem érintheti az országban régebben dolgozó vendégmunkásokat. Az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről olyan megállapodás született, amelynek értelmében az újonnan érkezők esetében azonnali hatállyal lefaragnak az összegből. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes. Ezt a szabályt az Európai Unió összes tagállama alkalmazhatja. A megállapodás értelmében Nagy-Britannia kimarad az EU-integráció mind szorosabbra vonásának törvényileg kötelező folyamatából. Emellett ki fogják mondani, hogy az Európai Unióban „egynél több” fizetőeszköz létezik, London pedig különleges biztosítékokat kap arra, hogy egyetlen tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ.

Élni és élni hagyni
Az ülést követő sajtótájékoztatóján David Cameron hangsúlyozta, az uniós vezetők által jóváhagyott egyezség megteremti az élni és élni hagyni elve alapján működő Európai Uniót. Hozzátette, hogy az EU-ból való kilépés nem a gyors utat jelenti a tejjel-mézzel folyó Kánaánba, és a brit emberek nagyobb biztonságban vannak az unióban, mint azon kívül. Cameron emellett kijelentette: országa tartósan kivonta magát az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából. Hozzátette: Nagy-Britannia soha nem fog csatlakozni az euróövezethez, Londonnak viszont teljes beleszólása lesz az egységes európai piacba.
Az Európai Unió alapelveit tiszteletben tartó, minden fél számára tisztességes megállapodás született a brit reformigényekről – közölte péntek éjszaka Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint kifizetődő volt a hónapokon át tartó kemény munka. Megjegyezte, szó sincs arról, hogy a megállapodás értelmében Londonnak vétójoga lesz az euróövezeti döntésekben.
François Hollande francia államfő az egyezséghez azt fűzte hozzá, hogy a Londonnak tett engedmények az Európai Unió részéről nem jelentenek kivételezést, és nem sértik az uniós szabályokat. Hasonló véleményének adott hangot Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki szerint az egyezség megerősíti Nagy-Britannia különleges státusát az Európai Unióban, megoldást jelent a londoni kormány követeléseire, és nem sérti a közösség alapértékeit. Tisztességes az egyezmény a német kancellár szerint is. Angela Merkel sajtóértekezletén kijelentette: az elfogadott dokumentum világossá teszi, hogy Nagy-Britanniára nem vonatkozik az EU-integráció mind szorosabbra vonásának kötelezettsége. Mint mondta, ő személy szerint nem ért ezzel egyet, de elég rugalmasak ahhoz, hogy eleget tegyenek a britek kérésének. Megjegyezte, nem érzi úgy, hogy túl sok kedvezményt tettek volna Nagy-Britanniának.

A visegrádi országok sikere
Megvédtük a legfontosabb európai elvet: egyetlen uniós polgárt sem lehet egy másikkal szemben hátrányosan megkülönböztetni. A brit követelésekkel kapcsolatban elért eredményeket a visegrádi országok közösen készítették elő, közösen képviselték és közösen érték el – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács brüsszeli, kétnapos csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatóján. A londoni kormány reformköveteléseiről folytatott tárgyalásokról elmondta, a britek nem kértek kevesebbet, mint hogy az unió számos ponton változtassa meg eddigi politikáját. „A britek azt akarták, hogy az Európai Uniót erősítsük meg” – mondta a kormányfő. A megerősítés a versenyképesség növelését jelenti. A britek elérték, hogy az unió kezdeményezőbb legyen a világgazdaság színterén, ami az Egyesült Királyság nélkül is fontos Európa jövője szempontjából – tette hozzá.
Orbán Viktor arról is tájékoztatott, hogy az unió állam- és kormányfői kimondták: Európa külső határait meg kell védeni, a migránsok tömegét meg kell állítani, és a schengeni megállapodást teljes körűen mindenkinek be kell tartania. Ezzel most először az Európai Unióban elfogadták a magyar megoldást – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy véleménye szerint Európa déli határainak megvédése csak így, a V4-ek közösen előkészített és képviselt elképzeléseivel és döntéseivel azonos módon lehetséges. Nyugaton a helyzet romlik, továbbra is többen képviselik azt a politikát, hogy be kell engedni a migránsokat az unió területére, és jogi eszközökkel, kötelezően el kellene osztani a tagállamok között – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: az ezt képviselők hangja rendkívül erős volt a tanácskozáson. Ennek elhárítása és kivédése lesz az elkövetkező hetek feladata, és erről is szól majd az előrehozott márciusi uniós csúcsértekezlet – tette hozzá Orbán Viktor.

Június 23-án brit referendum
Nagy-Britannia nagyobb biztonságban van a megreformált Európai Unióban, mivel az EU tagjaként a világ egyik legnagyobb szerveződésében tud vezető szerepet betölteni – mondta szombaton David Cameron brit miniszterelnök, miután bejelentette, hogy június 23-án tartják a népszavazást a brit EU-tagságról. Cameron szerint az is Nagy-Britannia EU-tagságát indokolja, hogy a brit üzleti szféra így fér hozzá maradéktalanul az unió egységes piaca jelentette szabadkereskedelmi térséghez. Kijelentette: ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, azzal saját gazdasági és nemzetbiztonsági érdekeit sodorná veszélybe. Azok, akik Nagy-Britannia távozását szeretnék az EU-ból, nem tudják megmondani, hogy a brit vállalatok a kilépés után is hozzáférnének-e az EU egységes piacához, sem azt, hogy a brit munkahelyek biztonságban lennének-e, és azt sem, hogy mennyivel emelkednének az árak – fogalmazott a brit kormányfő.