Az egyet nem értés már a hét végén megkezdődött, amikor a görög hatóságok beszámolói szerint Macedónia lezárta Görögországgal közös határát az afgán migránsok előtt, és csak irakiakat, illetve szíriaiakat engedett át. A macedón hatóságok állítólag azzal indokolták az intézkedést, hogy Szerbia ugyanezt tette. A helyszíni beszámolók szerint a lezárás miatt tegnap több mint ötezren várakoztak a görög oldalon anélkül, hogy tudnák, tovább mehetnek-e, és ha igen, mikor.
Tegnap reggel csaknem ötezer menekült érkezett három kompon a pireuszi kikötőbe, ők Észak-Görögországon keresztül Közép-Európa felé igyekeztek, de nem érkeztek meg az őket továbbszállító buszok. Helyszíni tudósítók szerint a görög rendőrség ezzel próbálja megakadályozni a még nagyobb torlódást a görög–macedón határon.  Vladimir Rebić, a szerbiai rendőrség megbízott igazgatója azt mondta, a migránsok tegnaptól kizárólag a macedón–görög határon kiállított fényképes, lepecsételt igazolással léphetnek be Szerbiába, illetve folytathatják útjukat Nyugat-Európa felé, és csak egyetlen belépési pontot, a presevói átkelőt használhatják. A rendőrség vezetője kiemelte: Szerbia határait nem zárták le, csupán szigorítottak az ellenőrzésen.
A macedón külügyminisztérium közleménye szerint Szkopje nem akarja és nem is fogja lezárni határát a migránsok előtt, továbbra is átfogó intézkedéseket sürget a migránsválság kezelését illetően. Macedónia célja az, hogy meggátolja az illegális határátlépéseket, és bepótolja mindazt, „amit a görög szigeteken nem végeztek el”.
Közös és átfogó intézkedésekre és a balkáni útvonalon fekvő országok szorosabb együttműködésére van szükség a menekültválság megoldásához – szögezte le egyetértésben Vesna Györkös Znidar szlovén és Vlaho Orepić horvát belügyminiszter Ljubljanában tegnap. A friss felmérésből az derült ki, hogy a szlovének többsége támogatja a migránsáradat megfékezését célzó politikát, és úgy vélik, hogy a macedón–görög határt teljesen le kell zárni a menekültek előtt.
Matteo Renzi olasz miniszterelnök úgy vélte, a migráció megoldásághoz globális stratégia kell: egyrészt fel kell fogni, hogy ez a probléma létezik, másrészt nem szabad elfogadni a határok és a beléptető kvóták elvét. Vagy minden ország együttműködik, vagy nem jutunk előre – mondta.
Amíg az emberek ellenőrizetlenül jönnek be Európába, addig elsősorban a külső uniós határok védelmére kell koncentrálni – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Hozzátette, hogy a határok védelme a szabadság és biztonság jogát biztosítja Európában. Balog Zoltán kiemelte: a helyzet megoldását Európának közösen kell kidolgoznia, azonban ennek létrejöttéig nincsen értelme az európai menekültelosztási rendszerről beszélni. Meglepőnek nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kurier osztrák lap tegnapi számának adott interjújában, hogy Ausztriában egyáltalán vitatkoznak a munkaerő és a személyek szabad áramlásáról, illetve annak a kelet-európaiakkal szembeni korlátozásáról. Hangsúlyozta: Magyarországon mindezt úgy értelmezik, hogy Ausztria igent mond a menekültekre, azonban nemet az uniós polgárokra. Szijjártó Péter Werner Muhmnak, az osztrák Munkáskamara bécsi igazgatójának korábbi javaslatára utalt, miszerint be kellene határolni és időkorláthoz kellene kötni a személyek szabad áramlását, valamint uniós szinten „be kellene húzni a vészféket” a munkaerőpiac védelme érdekében. Szijjártó kettős mérce alkalmazásának és képmutatásnak nevezte, ha uniós szinten a külső határok védelmét szorgalmazzák, de nem tesznek semmit, azonban bírálják a magyar határbiztosítási intézkedéseket. Emlékeztetett: az osztrák kancellár korábban azt mondta, hogy a magyar eljárás a kontinens legsötétebb korszakára emlékezteti. A tárcavezető szerint európai kancellár így nem viselkedhet.
Németországban idén eddig 118 atrocitás és erőszakos támadás történt menedékkérők szállásai ellen, köztük 17 gyújtogatás. 112 esetet a szélsőjobboldali indíttatásúnak tartanak.
Az embercsempészek elleni égei-tengeri NATO-bevetés előkészületei Athén szerint bonyodalmakba ütköztek, Ankara ugyanis vitatja az Európai Unióval és a NATO-val kötött megállapodásának egyik pontját, amelynek értelmében az észak-atlanti szövetség hajói által kimentett menekülteket visszaszállítanák Törökországba. A NATO égei-tengeri bevetésének célja, hogy hozzájáruljon az Európába irányuló ellenőrizetlen migráció megfékezéséhez.