Sajnos, a román alaptörvénybe belefoglalták azt az előírást – mely ellen egyébként akkor tiltakoztak –, hogy amennyiben a képviselőház vagy a szenátus első megkeresett házként adott határidőn belül (45 nap az egyszerű törvények, 60 nap a sarkalatosak esetében) nem tűzi napirendre a vitát és nem dönt, az illető jogszabály hallgatólagosan elfogadottnak tekinthető – ismertette Márton Árpád. Ez az alapállás, a bonyodalom innen kezdődik, ugyanis a szenátus működési szabályzatában munkanapokat vesznek alapul – ami egy felsőházi honatya esetében azokra a napokravonatkozik, amikor plenáris ülést tartanak, tehát a valós idő akár nyolc hónap is lehet –, míg a képviselőházban a naptári napokat veszik alapul. Utóbbit eleinte szigorúan betartották, majd annyiban enyhítettek, hogy a napokat csak a parlamenti ülésszakok alatt számolják, ellenkező esetben a törvényhozási vakációk előtt beterjesztett jogszabálytervezetek jelentős része hallgatólagosan kerülne elfogadásra. Márton Árpád szerint amiatt, hogy a másfél hónapos határidőt mindentől függetlenül számolják, egyszerűen nem kerülnek napirendre adott tervezetek, mivel a honatyák éppen mással vannak elfoglalva – például a költségvetési vita, amikor együttesen ülésezik a két ház –, így sok esetben hallgatólagos jóváhagyás következik. Tény ugyanakkor, hogy a második, a döntéshozó kamarában a legtöbb ilyen tervezet elbukik.
A Diaconu-féle, Márton Árpád megfogalmazásában „a román nyelvnek a közszférában való abszolutizmusát bevezető” tervezet esetében a helyzet még bonyolultabb. Egyrészt a kezdeményező november 11-én terjesztette be, tehát a büdzsé vitájának elkezdését követően, ennek ellenére december 22-én mégis napirendre került. Ettől a perctől pedig még zavarosabbá vált az egész folyamat, ugyanis a képviselőknek arról kellett dönteniük, hogy elfogadják-e a két korábban megkeresett házbizottság elutasító véleményezését – ez egyben a tervezet elvetését is jelentette volna. Ehhez, mivel sarkalatos törvényről van szó, 191 támogató szavazat kellett volna, végül csak 175 gyűlt össze. Nem világos továbbá Márton Árpád szerint, hogy pontosan hányan is vettek részt a szavazáson, és az is érdekes, hogy a jelentés elutasítói között a szociáldemokraták, a liberálisok vezető politikusai közül is ott szerepelnek páran. A jelentéseket tehát nem hagyták jóvá, így a következő alkalommal már csak arról kellett volna dönteni, hogy magát a törvénytervezetet jóváhagyják vagy sem. Erre viszont már nem kerülhetett sor, mivel időközben túllépték a hatvannapos határidőt, így hallgatólagosan elfogadottnak minősült a tervezet.
A képviselő ugyanakkor elmondta: gyakorlatilag nincs esély arra, hogy a tervezet a szenátuson is átmenjen, mivel alkotmányellenes. Valeriu Zgonea házelnök kijelentése – mely szerint többé a hallgatólagos jóváhagyás nem alkalmazható –, nem egészen világos, teljesen eltörölni ugyanis nem lehet, legjobb esetben a képviselőház szabályzatát módosíthatják a napok számolása vonatkozásában – fűzte hozzá.
Egyébként Bogdan Diaconu újabb két tervezete is a parlament asztalára került a múlt héten. Az egyik – melyet a képviselőház művelődési szakbizottsága is tárgyalt – előírná, hogy a Románia területén sugárzó rádió- és tévéadók kivétel nélkül reggel hétkor kötelesek lennének a román himnuszt „elénekelni”. A tervezet megfogalmazása zavaros, nem érthető, hogy a himnuszt énekelni kellene vagy csak bejátszatni. „Képzeljük el a CNN romániai munkatársait, amint hétkor vigyázzban állnak a himnusz hangjaira” – mutatott rá a tervezet abszurditására Márton Árpád. A kormány nem támogatja a kezdeményezést, a bizottságban pedig egy perc után elvetették. Még nem tudni, mikor kerül a plénum elé. Szintén a múlt héten érkezett meg a képviselőházba Diaconunak az RMDSZ törvényen kívül helyezésére vonatkozó tervezete. Ezt a szenátushoz továbbították.