Megújult a Honvéd emlék

2016. február 27., szombat, Közélet

Talán néhány járókelő észlelte csupán, hogy a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban az „oroszlános emlékmű” valamiért más, mint pár héttel ezelőtt. Holott az 1848–49-es szabadságharcnak emléket állító obeliszken és a két oroszlánon semmi nem változott: csupán szakértő tisztította le, s olyanokká váltak, mint a 142 évvel ezelőtti avatáskor, illetve 44 évvel ezelőtti kiegészítéskor.

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei

A városvezetés fontosnak tartotta, hogy a megújuló főtérrel együtt a szabadságharc emlékműve is megújuljon, ezért kérték fel Nagy Benjámin szobrászt, kőrestaurátort az obeliszk és az oroszlánok letisztítására – mondta el Sztakics Éva megbízott polgármester. A december folyamán elvégzett karbantartó tisztítást még egy állagmegőrzési kezelés követi, valamint az emlékmű kőből rakott alapjának kijavítása. Mindez a napokban megtörténik, így március 15-én nem csupán környezetében átalakított, de önmagában is megújult emlékművet koszorúzhat meg Sepsiszentgyörgy közönsége.
A köznyelvben „oroszlános emlékműként” élő ’48-as emlékjelnek hányatott sorsa volt, két­szer is lerombolták és újjáépítették. Az 1848–49-es szabadságharc és Háromszék önvédelmének negyedszázados évfordulóján avatták, 1874. október 11-én. Az emlékművet a budapesti szobrász, kőfaragó Gerenday Antal tervezte és készítette el, évtizedekig kovácsoltvas kerítés övezte, hiszen a mai Erzsébet parknak az a része vásártér volt. Az emlékmű elbontását követően a kovácsoltvas kerítés a Kökös határában 1958-ban állított Gábor Áron-emlékmű védőkerítésévé vált, néhány eleme a csernátoni Haszmann Pál Múzeumba került.
Az avatásakor Honvéd emléknek nevezett emlékmű hosszú időn keresztül a sepsiszentgyörgyi március 15-i megemlékezések központi helyszíne volt. A trianoni diktátumot követően, mint annyi magyar emlék Erdély-szerte, ez is mostoha sorsra jutott. Előbb az obeliszkről verik le a felső részén elhelyezett koronás címert, majd magas deszkakerítést vonnak az emlékmű köré, végül az obeliszket beszállíttatják a múzeumba, csak a talapzat és az oroszlánok maradhattak a helyükön – nem sokáig. Az 1930-as évek magyarellenes nacionalista közhangulatában ismeretlen tettesek egy éjszaka az oroszlánokat lecibálják a talapzatról, ekkor még visszahelyezik azokat, de 1934-ben már a rossz emlékű Bidu prefektus utasítására az emlékmű maradékát is a múzeumba száműzik, a talapzatot lebontják. A kicsi magyar világ legelején, még 1940 szeptemberében visszaállítják az eredeti emlékművet, akkor még az obeliszk oldalain olvashatóak voltak a Jókai Mór által megfogalmazott feliratok. Ekkor már nem volt szükség az emlékművet kerítéssel védeni. Ez az állapot sem tarthatott sokáig, az 1944 szeptemberében beözönlő Maniu-gárdisták ismét ledöntötték az emlékművet, az oroszlánokat pedig lefejezték – a megcsonkított szobrok ma a Székely Nemzeti Múzeum kertjében láthatóak. Az emlékművet újra visszaállították, bár az obeliszkről a címert eltávolították (helyén ma az 1848–49 felirat látható), az oszlop alsó részéből a domborműveket kivették, és a Jókai Mór által megfogalmazott feliratokat is lecsiszolták. Az obeliszk újabb negyedszázadon át egymagában állott, míg 1972-ben, kihasználva a közigazgatási átszervezést követő „kirakat-megye” lehetőségeit, Sylvester Lajosnak sikerült elérnie, hogy visszaállítsák az oroszlánokat is: ezeket az eredetiek mintájára egy bukaresti állatszobrász készítette el.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2016-02-27: História - :

„Teljes és azonnali leszámolás a magyarokkal!” (2.)

Még mindig tabu, mi történt 1944–1945-ben: a románok tudtával és segítségével hurcoltak el több ezer németet és magyart szovjet lágerekbe. Moszkva a második világháború történetének meghamisítási kísérletével vádolta meg Romániát. Az orosz külügyi szóvivő, Maria Zaharova Erdély elrománosítását is szóvá tette.
2016-02-27: Közélet - :

Bízik Johannisban Tőkés László

Tőkés László bízik abban, hogy Klaus Johannis államfő nem vonja vissza tőle a Románia Csillaga Érdemrendet az elnöki hivatal keretében működő becsületbíróság javaslatára. Az európai parlamenti képviselő azt követően nyilatkozott így, hogy csütörtökön a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletben elutasította, hogy érdemben megvizsgálja a becsületbíróság javaslatának törvényességét.