„Klaus Johannis európai típusú demokratának mutatkozik, ezért nem tudom elképzelni, hogy engedne a posztkommunista magyarellenes kurzusnak és a Victor Ponta volt miniszterelnök vagy Corina Creţu jelenlegi EU-biztos (a becsületbíróság tagja) nevével fémjelezhető nacionál-kommunista különítmény indítványának” – mondotta. Hozzátette: ha mégis megvonnák tőle a kitüntetést, nem fog bíróságon harcolni a visszaszerzéséért.
Tőkés László emlékeztetett: azért akarják megvonni tőle a rendszerváltozásban játszott szerepéért kapott állami kitüntetést, mert 2013-ban Tusnádfürdőn a bálványosi nyári szabadegyetemen tartott előadásában Magyarországnak az erdélyi magyarság fölötti védhatalmi szerepének a megerősítését kérte. „Azt a szerepkört kértem, amit Ausztria gyakorolt az Olaszországhoz tartozó dél-tiroli osztrákok fölött, vagy amit Románia gyakorol a moldovai, ukrajnai vagy szerbiai románok fölött, amikor védelmezőjükként lép fel” – magyarázta. Tőkés úgy véli, kifejezetten a személyére szabták ezt az ügyet, ezért fel sem merül például, hogy a korábban szintén kitüntetett Adrian Năstase volt miniszterelnöktől elvegyék a kitüntetését, miután a politikust korrupció miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
Kincses Előd, Tőkés László ügyvédje szerint, ha Klaus Johannis a kitüntetés visszavonásáról döntene, lenne lehetőség az elnöki határozat peres úton történő érvénytelenítésére. Mint mondta, van már precedens arra, hogy egy politikustól vissza­vonták, de sikeresen vissza­perelte az érdemrendet.
Tőkés László kitüntetésének visszavonását Victor Ponta akkori kormányfő kezdeményezte, a kitüntetettekből álló becsületbíróságban pedig Corina Creţu EP-képviselő, az Európai Bizottság regionális politikákért felelős jelenlegi biztosa sürgette a legelszántabban.