A görög hatóságok becslései szerint 6–8 ezer közé tehető az Idomeni átkelőhelynél várakozó, többségében szíriai és iraki menekültek száma, összesen pedig mintegy 22 ezer migráns rekedt Görögországban. Mintegy 300 iraki és szíriai migráns a kerítés ledöntésével tiltakozott az ellen, hogy a hatóságok szerintük túlságosan alacsony számban engedik át a migránsokat Macedóniába, hogy folytassák útjukat Európa északi része felé.
Szkopje hétfőn közölte: csak annyi embert engednek át Macedónián, amennyit a nyugat-balkáni migránsútvonal következő állomásának számító Szerbia biztosan beenged. Az indoklás szerint a Görögországgal közös határt is azért zárták le, mert már nincs több hely a határ menti befogadó központokban.
A torlódás azért alakult ki, mert Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia rendőri vezetői február közepén arról állapodtak meg, hogy legfeljebb 580-ra korlátozzák a nyugat-balkáni országok területén naponta átengedett migránsok számát, Görögországba azonban ennél naponta lényegesen többen érkeznek.
Hétfő reggel csaknem kétezer bevándorló szállt ki a pireuszi kikötőben a görög hatóságok közlése szerint. Athén központjában kaotikus a helyzet, szemtanúk szerint több száz bevándorló töltötte az éjszakát a szabadban. A görög Jannicában két raktárt gyújtottak fel hétfőn, ahol az átépítések után menekülteket akartak elszállásolni.
Magyarország, Ausztria és Szlovénia kivezényelte katonaságát a határra, Szerbia olyan határozatot hozott, hogy szükség esetén teljes készültségbe helyezi a hadsereget, a horvát kormány ugyanakkor a rendőrségre bízza határai védelmét.
Nikola Popovszki macedón külügyminiszter arra figyelmeztetett hétfőn, hogy Európában az elkövetkező napokban „drámai események” történhetnek, amennyi­ben nem sikerül hatékony és összehangolt választ adni a menekültáradatra. „Az nem megoldás, hogy egyik határról a másikra toljuk át a felelősséget” – szögezte le, hozzátéve, hogy épp ezért „szolidaritást” és „közös politikát” kér a példa nélküli menekültáradat kezeléséhez.