Nincs tagállami szintű B-terv a menekültválság megoldására, továbbra is olyan közös megoldás kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveivel valamennyi európai uniós tagország egyetért – mondta a német kancellár egy vasárnapi német televíziós interjúban.
Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban késő este élőben sugárzott interjúban hangsúlyozta: a 28 tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a menekülteknek a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét.
A kancellár hangoztatta, hogy kitart 2015 őszén kialakított politikája mellett, és legfeljebb a körülmények változása miatt szükségessé váló apró „kiigazításokra” hajlandó, a lemondásának lehetőségére utaló kérdésekre pedig rendre kijelentette, hogy folytatja a munkát.
Úgy vélte, nincs szükség irányváltásra, mert „jól ki van ez találva, és logikus is. Nem is kételkedik ebben a logikában senki, még Horst Seehofer is sok sikert kíván ehhez az úthoz” – mondta Angela Merkel a politikáját gyakran bíráló, nemzeti szintű intézkedéseket sürgető bajor miniszterelnökre utalva. Hozzátette, hogy válságkezelési terve sikerét illetően nagyon derűlátó. Azt mondta: „Sokkal jobban állunk, mint ahogy egyesek gondolják”, de sok lépés van még hátra az EU-ba érkező menekültek számának jelentős és tartós csökkentése felé.
Megjegyezte: ha sikerül az uniós külső határ védelmével visszaszorítani az illegális migrációt, nagyobb lehet a tagállamok hajlandósága a folyamat „legalizálására”, menekültkontingensek befogadására Törökországból, Jordániából és Libanonból az EU és partnerei közötti tehermegosztás jegyében. Ismét elutasította a menedékkérők befogadására egyoldalúan kijelölt létszámkorlát gondolatát és hangsúlyozta, hogy Németország felelőssége és elemi érdeke az emberiességen alapuló és közös megoldás, amely biztosítja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet egységének fenntartását. „Ez történelmünk nagyon fontos szakasza”, és nemcsak Schengen a tét, hanem Németország és az EU tekintélye a világban – mondta Angela Merkel.
A görögországi helyzetről kifejtette, azért kezdeményezte a török miniszterelnökkel tartandó rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását március elejére, alig tíz nappal a rendes uniós csúcs előtt, mert tudta, hogy Ausztria rövidesen korlátozza a befogadandó menedékkérők számát, ami súlyos következményekhez vezethet. A görögországi helyzetet éppen az idézte elő, hogy a huszonnyolcak ugyan egyetértenek a közös megoldásban, de egyesek – mint Ausztria – nem hisznek eléggé annak sikerében, és ezért mások kárára cselekszenek.
Nem szabad cserben hagyni Görögországot és nem szabad megengedni, hogy az EU „tönkremenjen” – hangoztatta a német kancellár.
Ha egy tagország egyoldalúan felső határt állapít meg, és ennek mások kárát látják, „akkor az nem az én Európám” – mondta Angela Merkel.
Megjegyezte: „Orbán Viktor (...) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült” a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel „sok ukrán menekültje van”. „Ez azért mégiscsak elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást” – mondta a német vezető.
A kancellár ismét elítélte a menekültellenes atrocitásokat és a Kölnben szilveszterkor – a hatóságok szerint többnyire észak-afrikai férfiak által – elkövetett szexuális zaklatásokat és rablásokat is, amelyekkel kapcsolatban leszögezte, hogy „a multikulti nem megoldás”, a beilleszkedés pedig nem önkéntes tevékenység a menedékkérők, menekültek részéről, hanem a genfi menekültügyi egyezményben rögzített kötelesség.
