Kötelezővé tenné az egészségügyi miniszter az egészségügyi nevelés órákat az iskolákban, a tantárgy oktatását az iskolaorvosokra bízná. Köztudott, hogy országos szinten fehér holló az iskolai rendelő, ez nincs másképpen Háromszéken sem, ahol csupán öt fogorvos és négy iskolaorvos, két rendelőben pedig bejáró szakember dolgozik.
Az iskolaorvosokat a helyi önkormányzatok alkalmazzák, de bérezésüket a megyei közegészségügyi igazgatóságon keresztül minisztériumi forrásokból biztosítják. Az általános orvoshiány ezen a téren is jelentkezik. A megyei közegészségügyi igazgatóság nyilvántartása szerint Háromszék egyetlen községében sincs iskolaorvos, a megyeközpontban pedig csak a Mikes Kelemen Elméleti Líceumnak és a Mihai Viteazul Főgimnáziumnak van saját doktora, a Székely Mikó Kollégiumban bejáró családorvos rendel. Kézdivásárhelyen a Gábor Áron Szakközépiskola két orvosa látja el a céhes város diákjait, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban egy bejáró orvos és egy asszisztens végzi a munkát, Baróton egy asszisztens dolgozik fél állásban a Baróti Szabó Dávid Középiskolában. Fogorvos rendel öt sepsiszentgyörgyi iskolában (Székely Mikó Kollégium, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Kós Károly Szakközépiskola, Mihai Viteazul Főgimnázium és Gödri Ferenc Általános Iskola), a bodzafordulói Mircea Eliade Középiskolában jelenleg nincs szakkáder a fogorvosi rendelőben.
Az óvodák jobban állnak, városon majdnem mindenütt van asszisztensi szoba, a falvakban ellenben csak a községközpontokban folyamatos a családorvosi szolgálat, a csatolt településeken csak adott időpontban rendelnek.
A választható egészségügyi nevelés tantárgy esetében sem jobb a helyzet. Az elmúlt öt évben felére csökkent a diákok száma, akik ezt a tárgyat is tanulják, jelen tanévben csupán harmincnyolc pedagógus tart ilyen órákat ötvennégy osztályban ezer diáknak. Zágoni Imola nevelési programokért felelős tanfelügyelő lapunknak elmondta, tíz évvel ezelőtt a megyéből négyen végezték el az oktatási minisztérium által szervezett negyvenórás, egészségügyi nevelőket képző tanfolyamot, majd itthon kétszáz háromszéki pedagógust, főként biológia és testnevelés szakos tanárokat képeztek ki, de közülük kevésnek van alkalma tanítani ezt a tárgyat, mert az iskolák inkább az informatikát, idegen nyelveket választják opcionális tantárgyként heti egy órában. A szakember támogatja Patriciu Achimaş-Cadariu egészségügyi miniszter kezdeményezését, hogy kötelezővé tegyék az egészségügyi nevelést az iskolákban, mely foglalkozna higiéniai és táplálkozási ismeretekkel, szexuális tájékoztatással, felhívná a figyelmet a kábítószerek és a dohányzás, valamint a túlzott gyógyszerfogyasztás ártalmaira. Zágoni Imola szerint az oktatást az erre képzett pedagógusokra kellene bízni, az iskolaorvosokat pedig időnként be lehetne vonni osztályfőnöki órák tevékenységeibe, különböző betegségek megelőzésére vonatkozó ismeretek népszerűsítésébe.
Az egészségügyi miniszter javaslata nem új keletű, az oktatási és a munkaügyi tárca vezetője, a diákok képviselői, korábban pedig az államfő is hangsúlyozta, hogy az egészségügyi nevelést már az iskolában el kell kezdeni, a véglegesítés előtt álló V–VIII. osztályos kerettantervbe mégsem került be, így bevezetése egyelőre csak elméleti felvetés, valós kivitelezésére nem történt egyetlen gyakorlati lépés sem.
