A leggyengébb eredményeket matematikából jegyezték, a hetvenkilenc háromszéki iskolából, ahol működik nyolcadik osztály, tizenkilencben senki nem írta meg az ötöst. Kis létszámú osztályokról van szó, a tömeges bukás így is több mint kétszáz tanulót érint. Megyei összesítésben az 1853 matematikadolgozatból csupán 610 (32,92 százalék) érdemelt nagyobbat az átmenőnél, városon a diákok 56 százaléka bukott, falun pedig 91 százaléka, a magyar tagozaton 34,14 százalékos az átjutás, a román osztályokban 29,85.
Vass Csilla matematika szakos tanfelügyelő ismertetője szerint a háromszéki próbavizsgázók ötöde nem tudja az alapműveleteket, nem ismeri a szorzótáblát, a diákok többsége nagyon gyenge mértanból, bizonyíték rá, hogy a próbavizsga egyik feladatát csupán egyetlen mikós diák oldotta meg hibátlanul, és a többi mértani feladvánnyal is kevesen küzdöttek meg. A szakfelügyelő nem a feladatok nehézségi fokát látja a kudarc okának, úgy véli, csak a tananyagot kérték számon, ami szerinte túlzsúfolt, és az új ismeret, a sebtében felhalmozott tudás nem időtálló, az iskolában nem jut elég idő a begyakorlásra, a diákok otthon nem dolgoznak eleget, nem járnak el az vizsgafelkészítőkre és a szülők nem követik eléggé gyermekük előhaladását.
A román nyelv nem anyanyelvként való tanításával minden bizonnyal jobb eredmény lenne elérhető – állítja Maria Pandele román szakos tanfelügyelő, aki magyar osztályokban tanító pedagógusként maga is megtapasztalja a diákok nyelvi nehézségeit. A próbavizsga tételeiről azt mondta, közepes nehézségűek voltak, de az igaz, hogy a feladatok megoldása gazdagabb szókincset igényelt, mint amilyennel általában a magyar diákok rendelkeznek. Ezt az eredmények is igazolják, míg a román tagozaton a nyolcadikosok 66,79 százaléka írta meg az ötöst, a magyar osztályokban a tanulók csupán 43,69 százaléka érte el az átmenőt, városon 57,55 százalékos volt ez az arány, falun pedig 41,69. A szakfelügyelő szerint nemcsak a román nyelv oktatásának módszerével van a baj, hanem a tananyag tartalmával is, mert nem lehet ugyanazt elvárni ebből a tárgyból a magyar gyermekektől, mint a román anyanyelvűektől. Kiss Imre főtanfelügyelő leszögezte: a román nyelv oktatásának sajátos programja már legalább két éve elkészült, nem kellene megvárni, hogy elsőtől érettségiig fokozatosan vezessék be a magyar osztályokban, az elemiben már elindult, az ötödik és a kilencedik osztályban akár egyszerre is be lehetne indítani.
Bár a magyar nyelv és irodalom próbavizsga eredményei a legjobbak, az 1325 dolgozatból 1063 (80,23 százalék) ötös fölött volt, ijesztő, hogy tizenkilenc diák egyes és kettes között teljesített, ami azt jelenti, nem tudnak írni és olvasni – ismertette Kőmíves Noémi magyar szakos tanfelügyelő. A tanulók nincsenek hozzászokva a gyakorlati nyelvi, irodalmi feladatokhoz, és mert a próbavizsgán nem a mechanikus ismereteket kérték számon, sokan emiatt nem értek el jobb eredményt, mások nem olvasták el eléggé figyelmesen a feladatot, nem értelmezték, hogy tulajdonképpen mit kérnek tőlük – mondotta. Anyanyelvből is gyengébbek voltak az eredmények a falusi iskolákban, ahol a diákok 73,47 százaléka írta meg az ötöst, városon ez az arány 85,37.
A tanfelügyelőség véleménye szerint a diákok nem tanulnak eleget, nem érdekeltek abban, hogy a vizsgán mindenből megkapják az átmenőt, mert anélkül is be lehet jutni a kilencedik osztályba, a szülők nem néznek eléggé utána, hogy gyermekük megoldja-e a házi feladatait, van-e gondja valamilyen tárgyból, jár-e a felkészítőkre és egyáltalán az iskolába. Júniusig még van idő az ismétlésre, még be lehet pótolni a hiányosságokat, és elérhető a korábbi évek 70 százalékos átjutási aránya, amiben az is közrejátszik, hogy a nyári vizsgákon nem vesznek részt a bukott, a lezáratlan diákok és azok az érdektelenek, akik tanév közben abbahagyják tanulmányaikat – szögezte le Kiss Imre főtanfelügyelő.