Feminista szervezetek felhívására több mint harminc spanyol városban tüntettek tízezrek a nők jogaiért és az erőszak ellen a nemzetközi nőnapon kedd este.
A felvonulók lila zászlói a nap folyamán ellepték a legnagyobb spanyol városokat. A legtöbben a fővárosban vonultak utcára, a rendőrség adatai szerint csak itt tízezer ember vett részt a megmozduláson, nők, férfiak és gyerekek is, akiknek többsége viselt valamilyen lila színű ruhadarabot vagy kiegészítőt, mivel ez a feminizmus és a nőkkel szembeni erőszak elleni harc színe.
A madridi menetben a tömeg a transzparenseken is szereplő mondatokat skandált, mint például: „Nő, ha nem harcolsz, senki sem hall meg téged!”, vagy „Egyenlő munkáért egyenlő bért!”. „Hátrány éri a nőket a munkaerőpiacon, rosszabbak a munkaszerződéseik, és több a munkanélküli a nők körében” – ecsetelte az egyik tüntető saját tapasztalatait. A felvonulás a madridi önkormányzat épületénél ért véget, ahol kiáltványt olvastak fel. Ebben hangsúlyozták, hogy március 8-án a nemzetközi nőnapon a nők által eddig elért jogokat ünnepli a világ, de egyúttal ez a nap a harcé is azokért a jogokért, amelyek eddig még nem valósultak meg a nők számára.
Alulfizetik a nőket
Bár a helyzet javult, a nők Európa-szerte még 2014-ben is átlagosan 16,1 százalékkal kevesebbet kerestek a férfiaknál – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) hétfői jelentéséből. A nemek közötti bérszakadék nem változott lényegesen 2013-hoz képest, amikor 16,4 százalék volt.
A 28 tagállamot tömörítő unión belül Észtországban volt a legrosszabb a helyzet, ahol 2014-ben 28,3 százalékos volt a bérszakadék, a sorban Ausztria, Csehország, Németország és Szlovákia következik.
A közhiedelemmel ellentétben a helyzet közel sem a skandináv országokban a legjobb: a bérek közti különbség a vizsgált időszakban Szlovéniában, Máltán, Olaszországban, Lengyelországban, valamint Luxemburgban és Belgiumban volt a legalacsonyabb.
A vizsgált országok többségében javult a helyzet a 2013-as adatokhoz képest. A legnagyobb javulást Magyarországon mérték, ahol 3,3 százalékponttal csökkent a férfiak és nők közötti bérkülönbség. A legnagyobb mértékben Litvániában és Portugáliában nyílt tovább a bérolló, mindkét országban 1,5 százalékponttal nőttek a fizetésbeli különbségek.
Az azonos munkáért járó azonos díjazás, az Európai Unió egyik alapelve helyet kapott az 1957. évi római szerződésben is, majd 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést az egyenlő vagy egyenlő értékű munkát végző nők és férfiak között. (MTI)
