A Császár Bálint polgármester által vezetett iskolaszék javaslatára 1874. július 18-án Málik Józsefet választják a Felső Leányiskola igazgatójának. Császár Bálint támogatását mindvégig élvezte, mozgalmat indítanak az intézmény státusának megváltoztatása érdekében. Szorgalmuk nem hiábavaló, 1878 őszén előzetes miniszteri jóváhagyás alapján a Felső Leányiskola Polgári Leányiskolává alakul. Málik József nemcsak jó vezető, de kitűnő pedagógus is volt, tanítványai rajongtak érte.
Pedagógiai munkássága mellett sokrétű kulturális és társadalmi tevékenységével is kitűnt.
Szintén Császár Bálint javaslatára 1875-ben kinevezik a Brassóból áttelepített Nemere napilap főszerkesztőjének. Volt már ilyen jellegű tapasztalata, hisz előzőleg Pesten a Jókai Mór lapjánál, a Üstökösnél, majd a Honnál újságíróskodott.
Sepsiszentgyörgyi tanárkodása kezdetén indította el a Székely Tanügy című pedagógia szaklapot (11 száma látott napvilágot), mely az általa kezdeményezett Eötvös-egylet égisze alatt jelent meg.
1883-ban már a Székely Nemzetet szerkesztette, melyet a Császár Bálinttal karöltve létrehozott Jókai-nyomdában nyomtattak.
Málik József közéleti szereplése is figyelemre méltó. Hosszú éveken át a városi testület tagja, a sepsiszéki református egyházmegye főgondnoka, tagja a Székely Nemzeti Múzeum vezetőségének.
Soha nem fáradt, csodálatra méltó türelemmel végezte munkáját, büszke volt arra, amit végzett, mert tudta, hogy a közjó érdekében cselekszik. Huszonnyolc évig szolgálta buzgósággal és kiváló szakértelemmel a tanügyet, huszonhat évig mint hírlapíró és szerkesztő a közügyet.
Málik mindvégig a magyarság tekintélyének helyreállításáért küzdött, ezt tudatosította és népszerűsítette, elsők közt ismerte fel a magukra hagyatott székelyek nemzetfenntartó erejét.
Málik József széles műveltségű, finom modorral megáldott egyéniség volt.
1910. március 11-én hunyt el.
Az utókor áldása tegye felejthetetlenné emlékét, nemes értelemben vett emberi életét.

Jancsó Árpád