Emlékezzünk elődeinkreSzáztizenöt éve hunyt el Málik József

2016. március 12., szombat, Magazin

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium első igazgató-tanára volt. Zilahon született 1849. augusztus 5-én, ott is végzi elemi és gimnáziumi tanulmányait. Érettségi után az olmützi 51-es gyalogezrednél katonáskodik. Ezután Kolozsváron jogot tanul, de tanulmányait két év után félbeszakítja, Budapesten a református teológiát végzi el. Ennek utána a sepsiszentgyörgyi Református Algimnázium köztanítói állását pályázza meg.

A Császár Bálint polgármester által vezetett iskolaszék javaslatára 1874. július 18-án Málik Józsefet választják a Felső Leányiskola igazgatójának. Császár Bálint támogatását mindvégig élvezte, mozgalmat indítanak az intézmény státusának megváltoztatása érdekében. Szorgalmuk nem hiábavaló, 1878 őszén előzetes miniszteri jóváhagyás alapján a Felső Leányiskola Polgári Leányiskolává alakul. Málik József nemcsak jó vezető, de kitűnő pedagógus is volt, tanítványai rajongtak érte.
Pedagógiai munkássága mellett sokrétű kulturális és társadalmi tevékenységével is kitűnt.
Szintén Császár Bálint javaslatára 1875-ben kinevezik a Brassóból áttelepített Nemere napilap főszerkesztőjének. Volt már ilyen jellegű tapasztalata, hisz előzőleg Pesten a Jókai Mór lapjánál, a Üstökösnél, majd a Honnál újságíróskodott.
Sepsiszentgyörgyi tanárkodása kezdetén indította el a Székely Tanügy című pedagógia szaklapot (11 száma látott napvilágot), mely az általa kezdeményezett Eötvös-egylet égisze alatt jelent meg.
1883-ban már a Székely Nemzetet szerkesztette, melyet a Császár Bálinttal karöltve létrehozott Jókai-nyomdában nyomtattak.
Málik József közéleti szereplése is figyelemre méltó. Hosszú éveken át a városi testület tagja, a sepsiszéki református egyházmegye főgondnoka, tagja a Székely Nemzeti Múzeum vezetőségének.
Soha nem fáradt, csodálatra méltó türelemmel végezte munkáját, büszke volt arra, amit végzett, mert tudta, hogy a közjó érdekében cselekszik. Huszonnyolc évig szolgálta buzgósággal és kiváló szakértelemmel a tanügyet, huszonhat évig mint hírlapíró és szerkesztő a közügyet.
Málik mindvégig a magyarság tekintélyének helyreállításáért küzdött, ezt tudatosította és népszerűsítette, elsők közt ismerte fel a magukra hagyatott székelyek nemzetfenntartó erejét.
Málik József széles műveltségű, finom modorral megáldott egyéniség volt.
1910. március 11-én hunyt el.
Az utókor áldása tegye felejthetetlenné emlékét, nemes értelemben vett emberi életét.

Jancsó Árpád

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2016-03-12: Magazin - :

Magyar lovasok a Székely Nemzeti Múzeumban

Somogyi Győző Kossuth-díjas, Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész, a Nemzet Művésze Száz magyar lovas című kiállítása nyílik meg március 14-én, hétfő délután 5 órától Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. A rendhagyó tárlatmegnyitóra a képzőművész a téma szellemiségével összhangban lóháton, két hagyományőrző lovashuszár kíséretében érkezik majd a múzeumba.
2016-03-12: Magazin - :

Háromszék vármegyei hajdú egyenruha (A hónap műtárgya)

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum által A hónap műtárgya címmel indított program második darabját lehet megtekinteni ingyenesen a főépület előcsarnokában: a Háromszék vármegyei hajdú egyenruhát.
A hajdú megnevezést a 18–19. század folyamán a magasabb rangú városi és megyei tisztviselők mellett szolgálatot teljesítő egyenruhásokra is használták. A városi, főispáni vagy megyei hajdúk a különböző rendelkezések végrehajtói voltak, elsősorban rendészeti feladatokat teljesítettek. 1867 után szerepük egyre inkább reprezentációs célokat szolgált.