Azok többsége, akik az utóbbi években vezető – igazgatói vagy vezérigazgatói – tisztséget foglaltak el a dekoncentrált intézményekben vagy a központi hivatalokban, politikai támogatásban részesültek; ne legyünk képmutatók, ez a valós helyzet – jelentette ki. A következő hetekben a kormány azon lesz, hogy koherens törvényjavaslatokat dolgozzon ki, és játsszunk nyílt kártyákkal, válasszunk: független prefektusokat akarunk, akik magas rangú hivatalnokok, vagy politikus prefektusokat, akik mellett magas rangú hivatalnokok állnak. A parlament vállalja a közigazgatás reformját a kormánnyal együtt – javasolta a miniszterelnök, aki szerint a realitások tisztességes beismerésével év végéig végrehajtható ez a reform, így a következő, politikai kormány versenyképes és hatékony adminisztrációt örököl. Azt is elmondta: a prefektusok kinevezése és leváltása kizárólag a kormány feladata, nem a képviselőházé, erről nem tartozik számadással a törvényhozásnak.
A kormánymegbízottak tevékenységét alaposan elemezték, de nem látja értelmét annak, hogy egyenként elmagyarázza az eseteket. Eddig csak azokat menesztették, akiket az előző kormány ideiglenesen, a törvényes előírásokat mellőzve nevezett ki. Jelenleg egyébként mindössze kilenc prefektus és három alprefektus van szabályszerűen tisztségben, a többiek – mintegy kilencven fő – kivételes eljárással, versenyvizsga nélkül kerültek a helyükre. A kormánymegbízottak és helyetteseik kinevezésére vonatkozó törvényeket teljesen eltérítették az eredeti céloktól, ez kihatott a tisztségek pártatlanságára, mert a kinevezések politikai alapon történtek, nem fokozatos, kiérdemelt előrehaladás útján. Ez nem természetes, a kormány azonban szakmaiságra törekszik a közigazgatásban – magyarázta Dacian Cioloş kormányfő, akit másodszor hívatott szőnyegre a törvényhozás; pár héttel ezelőtt az Antena tévécsatornák kilakoltatásáról kellett számot adnia a parlamentben.