Vita a titkosszolgálatokrólVissza a szekusállamba?

2016. március 15., kedd, Belföld

A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) csakis bírói ellenőrzés mellett működhet nyomozóhatóságként a nemzetbiztonságot és terrorizmust érintő ügyekben, minden egyéb pedig alaptalan találgatás – szögezi le Dacian Cioloş kormányfő közösségi oldalán. Az alkotmánybírósági döntés után pénteken elfogadott sürgősségi kormányrendelet továbbra is élénken foglalkoztatja a politikai elemzőket, tegnap több újság és hírportál is a titkosszolgálatok hatáskörét boncolgatta. Egyelőre sem az alkotmánybíróság döntése, sem a lehallgatásokról szóló kormányrendelet nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A sürgősségi kormányrendeletek a megjelenés pillanatában lépnek érvénybe, de csak akkor, ha előzőleg a parlament illetékes házának benyújtották.
 

„Az RHSZ nem lehet nyomozóhatóság, CSAKIS a nem­zet­biztonságot érintő vagy ter­rorizmussal kapcsolatos ügyekben járhat el (az RHSZ működéséről szóló törvény értelmében), és CSAK ÉS KIZÁRÓLAG BÍRÓI ELLENŐRZÉS ALATT, ÜGYÉSZ jelenlétében. Minden egyéb alaptalan találgatás” – írta a kormányfő válaszul arra a bírálatra, amely szerint a lehallgatásokról szóló sürgősségi kormányrendelettel tulajdonképpen visszaállította a Securitate VI. számú, bűnvádi nyomozásokkal foglalkozó ügyosztályát. Arra a kérdésre, hogy miért nem került vitára a jogszabály, azt felelte: erre nem volt idő, „mert ha a rendeletet nem hoztuk volna meg ugyanabban a pillanatban, amikor az alkotmánybíróság döntése megjelent a Hivatalos Közlönyben, bizonyos ügyek esetében nem lettünk volna fedezve”. Egy másik válaszban azt mondta: „Az RHSZ mostanáig minden olyan ügy nyomozásában részt vett, amelyben az ügyészek kérésére lehallgatást végzett. Most ezzel a rendelettel világosan meghúzzuk a vonalat, hogy a továbbiakban milyen helyzetben teheti ezt meg. ”
A nemzetközi kontextust figyelembe véve Románia nem veheti fel a harcot a terrorizmussal amatőr módon – nyilatkozta tegnap Raluca Prună igazságügyi miniszter.  A 2015. novemberi franciaországi merényletekre hivatkozva azt mondta: „azoknak is voltak jogaik, akiket a Voltaire utcán főbe lőttek kávézás közben”. Hozzátette: az RHSZ nyomozóhatósági minősége kizárólag abban nyilvánul meg, hogy elvégzi a műszaki felügyeletet, a bűnvádi eljárás pedig az ügyész dolga, és senki nem csinálhat semmit, még az igazságügyi rendőr sem, ha az ügyész nem kéri meg rá. Az alkotmánybíróság döntése a rendőrre és az ügyészre korlátozza a bűnvádi nyomozóhatóság meghatározását.
A sajtóban továbbra is vezető téma, hogy a hírszerzés nem rendelkezik-e túl nagy befolyással, és milyen mértékben biztosított a magánélethez való jog, miután a kormány – pénteken elfogadott sürgősségi rendeletével – felhatalmazta az RHSZ-t, hogy súlyos bűncselekmények esetén részt vegyen a nyomozásban. A Gândul hírportál arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányrendelet az elfogadás előtti változatához képest tartalmaz egy kiegészítést, amely lehetővé teszi a titkosszolgálatnak, hogy terrorista és nemzetbiztonsági bűncselekmények esetén részt vegyenek a büntetőeljárásban, lehallgatásokat és megfigyeléseket végezzenek. A Hotnews hírportál úgy értelmezte a rendeletet, hogy a kormány szélesebb hatáskört biztosított a belföldi hírszerzésnek, mint amekkorával rendelkezett az alkotmánybírósági döntés előtt; felsorolja, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok közé tartoznak egyebek mellett az alkotmányos rend elleni és az állammal szembeni cselekedetek, a kémkedés és az árulás. Mircea Marian jobbközép újságíró közösségi oldalán a jogállamiság elleni példátlan támadásnak nevezte, hogy az RHSZ nemzetbiztonsági és terrorista bűncselekmények esetén is nyomozást végezhet. Az újságíró szerint ez az egykori hírhedt Securitate kommunista titkosszolgálat feltámasztását jelenti. Az újságíró szerint nem az alkotmánybíróság döntését kell bírálni, hanem az RHSZ-nek azt a vágyát, hogy minél nagyobb befolyásra tegyen szert. Az Evenimentul Zilei Ion Cristoiu véleményét közli: szerinte ez a megoldás nem oszlatja el a kételyeket, hogy a titkosszolgálat nem fér hozzá a továbbiakban is a rendőrök és az ügyészek által végzett lehallgatások tartalmához; az alkotmánybíróság döntését akkor tartották volna tiszteletben, ha az ügyészség a saját felszerelését használná a gyanúsítottak megfigyelésére.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 804
szavazógép
2016-03-15: Belföld - :

Nem hatékonyak a prefektusok

A leváltott prefektusok és alprefektusok vagy nem dolgoztak hatékonyan, vagy nem voltak pártatlanok – ezzel indokolta a parlament előtt Dacian Cioloş kormányfő, hogy az utóbbi hetekben tizenhárom kormánymegbízottat menesztett. Azt is elmondta: további lemondatások is jöhetnek, mert legutóbb 2009-ben szerveztek versenyvizsgát ezekre a tisztségekre, és a kinevezések során nem tartották be az előírásokat.
 
2016-03-15: Belföld - :

Dokumentumfilm a Colectiv-tragédiáról

Megrázó dokumentumfilmet készített a Discovery Channel a bukaresti Colectiv-klubban történt tavalyi tragédiáról. A hétvégén bemutatott alkotás a YouToube-on is megtekinthető. Az egyik megszólaló szemtanú szerint a szórakozóhelyet egy apró lángocska miatt árasztotta el a tűz.