Megemlítette, hogy 1848 meghatározó jelentőséggel bír mind a magyar, mind a román nemzet kialakulásában. „Azok az értékek, amelyekért a magyarok elindították a pesti forradalmat – amelyek között szerepel a sajtószabadság, a parlamentáris demokrácia, a felelős kormány és az állampolgárok közötti társadalmi és felekezeti egyenlőség –, az erdélyi románok Balázsfalvi Kiáltványba (1848 májusában) foglalt követeléseinek a szellemét is idézik, mi több, ezek olyan értékek, amelyek jelenleg is vezérlik nemzeteinket” – írja a miniszterelnök, és így folytatja: „A tisztelet és a szolidaritás üzenetét küldöm 1848. március 15-e 168. évfordulóján a magyar népnek, a Romániában és bárhol élő magyaroknak. Mindig azon leszünk, hogy a romániai magyarok itt békében, harmóniá­ban és együttműködésben éljenek. Meg fogunk róla győződni, hogy megvan a megfelelő keret valamennyi etnikai kisebbség hagyományainak, kultúrájának és nyelvének a megőrzésére, mert a nemzeti kisebbségek általában és a magyar közösség sajátosan a szellemi gazdagság fontos forrását jelentik Romániában.” Megemlíti, hogy Románia és Magyarország a történelem során hasonló fejezeteket élt meg: mindkét ország megtapasztalta a totalitárius berendezkedést, azután pedig közösen tették meg a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás lépéseit. Hozzátette, ez az út tovább vezet a demokratikus értékek és az állampolgárok jóléte felé. Dacian Cioloş üzenetét a Románia és Magyarország, valamint „az országunkban élő románok és magyarok” közötti párbeszéd fontosságának hangsúlyozásával zárja.
Tervszerűen támadnak
„Ameddig veszélyben van magyar identitásunk, addig szabadságunk sem lehet teljes. Mert akitől el akarják venni a nemzeti identitását, akinek az anyanyelv-használati jogát vitatják, annak a szabadságát kérdőjelezik meg. Aki nem tudhatja biztonságban identitásának legértékesebb elemeit, a nyelvet, a kultúrát, az nem mondhatja magát szabad embernek” – jelentette ki Kelemen Hunor tegnap Szatmárnémetiben a Petőfi-szobornál megszervezett ünnepségen. Az RMDSZ elnöke szerint a nemzeti ünnep a marosvásárhelyi fekete március óta hajszálpontosan mutatja, hogy hol tart a romániai magyar közösség szabadságának és biztonságának megteremtésében, a közösség tagjainak megvan-e minden feltételük arra, hogy méltó életet élhessenek magyar emberekként. A magyarság kollektív közérzetét egyre rontják az újabb és újabb, különböző szintekről érkező visszásságok, támadások – törvénytervezetek, intézményi túlkapások vagy éppen a médiából ömlő gyűlöletkeltés és közösségi megbélyegzés. Az új, profi eszközöket nehezebb kivédeni, hiszen gyakran politikától független intézmények mögött jelennek meg. Ami ellenünk történik, az nem véletlen, hanem tervszerű és folyamatos – mutatott rá Kelemen Hunor, aki szerint a közösség biztonságérzete ezeknek az új fenyegetéseknek tulajdoníthatóan rendült meg. Leszögezte: az RMDSZ-t nem lehet megfélemlíteni, ameddig a magyar közösség szolidaritása is erősíti a harcot, addig ellen lehet állni minden ilyen törekvésnek. A román többségnek is tudtára kell adni: az ő szabadságából a magyarság szabadsága semmit sem vesz el, elsősorban azonban a magyar közösségen belül kell megteremteni a tartós békét, hogy a magyar közösség tagjai, politikai vezetői ne egymással viaskodjanak. Kelemen Hunor szerint ma is küzdeni kell az 1848-as, de az 1989-es célok eléréséért is: „Kiállni, képviselni, kiharcolni – ez a hármas parancs vezérli az RMDSZ munkáját a következő időszakban közösségünk szabadságáért és biztonságáért.”
1918-as adósságok
Románia 21. századi alaptörvényének az erdélyi románok által 1918-ban megígért teljes jogegyenlőséget és autonómiát kell szavatolnia a magyarság számára – jelentette ki Biró Zsolt MPP-elnök tegnap Csíkszeredában, ahol egyszerre ünnepelték az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörését és a párt nyolc évvel ezelőtti bejegyzését. Biró szerint a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszó ma is „célba talál” Erdélyben, hiszen „ma is másodrendű állampolgárokként kezelnek bennünket szülőföldünkön”, megpróbálják megfélemlíteni a közösséget, ellehetetleníteni vezetőit. Az MPP elnöke szerint a legnagyobb veszélyt az alkotmányosság és a törvényesség jegyében zajló politikai lejárató kampány jelenti: „nemzetbiztonsági kockázatot kiáltanak, és kollektíven megbélyegeznek egy egész közösséget”. Ennek ellenére nem szabad megrendülni: nem adhatjuk fel szimbólumainkat és anyanyelvünket – hangsúlyozta.
Bevonatták az Erdély-zászlókat Kolozsváron
Az Erdély-zászlók bevonására kötelezték Kolozsváron mindazokat, akik az Erdély-címerrel díszített kék-piros-sárga lobogóval indultak a március 15-ei felvonulásra. Fancsali Ernő, az EMNP kolozsvári szervezetét vezető politikus elmondta: akárcsak tavaly, négy társával idén is Erdély-zászlóval készültek részt venni az ünnepi rendezvényen, a felvonulás előtt azonban rendőrök szólították ki a tömegből őket, igazoltatták és a zászlók bevonására kötelezték őket. A rendőrök a büntető törvénykönyv 369. cikkelyére hivatkoztak, mely szerint hat hónaptól három évig terjedő börtönnel vagy pénzbírsággal büntethető egy bizonyos csoport elleni gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszítás. „A rendőr arra hivatkozott, hogy az Erdély-zászló nem jelképezi a románokat. Hiába magyaráztuk, hogy Erdély címere, amely a zászlón szerepel, benne van Románia címerében, és hogy többek között ezzel a zászlóval vonultak fel az erdélyi románok 1918. december 1-jén a Romániával való egyesülésüket kimondó gyulafehérvári nagygyűlésen, őket ez nem érdekelte. De mert azzal is érveltek, hogy a felvonulás szervezőivel korábban megegyeztek abban, nem lesz ilyen zászló, ezért bevontuk a zászlót, hogy ne hozzuk kellemetlen helyzetbe a szervezőket” – nyilatkozta a politikus, aki korábban több mint tízezer román és magyar ember aláírását gyűjtötte össze egy Erdély autonómiáját kérő petícióra.
Az egykori Biasini Szálló előtt tartott ünnepségen a többéves hagyománynak megfelelően a város és a megye román elöljárói is beszédet mondtak. A magyar és a székely zászlókat a felvonuló tömeg zavartalanul lobogtathatta.