Személyes okokra hivatkozva lemondott tisztségéről Szilágy megye magyar alprefektusa, Szilágyi Róbert, aki 2014 óta tölti be ezt a tisztséget. Megköszönte az együttműködést munkatársainak, és elmondta: nem tartja kizártnak, hogy júniusban indul az önkormányzati választásokon. Két héttel ezelőtt a prefektus, Ionel Ciunt is lemondott, mert indulni szeretne az önkormányzati választásokon mint Zilah polgármesterjelöltje. (Paprika Rádió)
SZÉKELYUDVARHELY SEM VÁLLALKOZÓBARÁT. Kolozsváron és Nagyváradon feleakkora a cégek ingatlanadója, mint Székelyudvarhelyen. A székely anyaváros képviselői nemcsak a legmagasabb, 1,3 százalékos adókulcsot hagyták jóvá, hanem alkalmazták azt a kitételt is, miszerint az önkormányzatok ezt még 50 százalékkal feljebb srófolhatják. Így tehát a cégek a tulajdonukban levő ingatlanok után azok leltári értékének 1,95 százalékát kötelesek befizetni az önkormányzat kasszájába. Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön sem volt szívbajos az önkormányzat, s a felső, 1,3 százalékos adókulcshoz hozzátett még 38,46 százalékot, aminek a végeredménye 1,8 százalék. A háromszéki megyeszékhelyen az adóbevétel egy részét pályázati úton visszaigényelhetik a helyi vállalkozók, de nem minden kisvállalkozó engedheti meg magának, hogy az év elején, egy összegben fizesse be a céges ingatlanadót, ami kizáró jellegű pályázati feltétel. Gyergyószentmiklóson a leltári érték 1,25 százaléka a jogi személyek által fizetendő ingatlanadó mértéke, Székelykeresztúron 1,2 százalék, Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen pedig 1,1 százalék. Az ingatlanadó alapján a leginkább vállalkozóbarát városnak Kolozsvár és Nagyvárad minősül, ahol az önkormányzat egy százalékban állapította meg az adókulcsot. Ez még mindig ötszöröse a minimális adónak, a törvény által megengedett alsó határ ugyanis az ingatlan leltári értékének 0,2 százaléka. (Maszol)
NINCS ELÉG TERMÉSZETVÉDŐ. Romániában 260 kezelő nélküli természetvédelmi terület van: noha a minisztérium minden évben több alkalommal is meghirdeti a pályázatot, amelyen jogi és természetes személyek is részt vehetnek, nem mindenikre akad jelentkező. Hargita megyében 36 országos érdekeltségű és 19 Natura 2000-es védett területből a környezetvédelmi minisztérium által nemrég közzétett lista szerint hétnek nincs gondnoka. Viszonylag kis méretű területekről van szó, például egy nárciszrétről, lápról vagy a maroshévízi termálvízesésről. A gondnokság a természetvédelmi szabályok betartatására vonatkozik, az adott terület tulajdonjogát nem befolyásolja. A kezelő nélküli területeket a környezetvédelmi ügynökség ellenőrzi. (Székelyhon)
