„Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék, / S tengert láttam, ahogy kitekinték” – írta Petőfi Sándor A Tisza című versében 1847-ben. Jön az arab, jön az arab – hangzik, s ezrével özönlenek szembe a képernyőn 2016-ban. Történelmünk során igen sok viszontagság ért bennünket: például a mongol- és tatárjárás, a törökdúlás, az osztrák zsarnokság, a trianoni diktátum, a szovjet elnyomás, és még sorolhatnám, de azt hiszem, akkora fenyegetés és veszély mégsem volt, mint a napjainkban és a közeljövőben várható arab invázió.
Valaki azt mondta nekem, hogy ami a töröknek nem sikerült, az arabnak sikerülni fog! Azt válaszoltam, hogy amíg olyan emberek lesznek, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök, ez nem következhet be. (De nélküle?) Remélem, a román állam vezetői is időben felmérik a veszélyt, és megteszik a szükséges intézkedéseket az arab invázió megállítására...
Az arab betolakodók azt nyilatkozzák, hogy ők Allah sugallatára indultak el új hazát, sőt, új kontinenst keresni. Angela Merkel német kancellár az Európai Unió mögé bújva még rátett egy lapáttal, amikor tárt karokat nyújtott a bevándorlóknak. Talán mert a német nagytőkések ölében ül, és támogatja az olcsó munkaerő bevándorlását a német gazdaságba; eszébe sem jut, hogy mekkora katasztrófát okoz ezzel a vén Európa nemzetállamainak.
Szomorú. Ha tényleg olcsó munkaerőre van szükség, akkor hozzanak repülőgépekkel és hajókon annyi embert, amennyi kell nekik, de ne árasszák el Európát és kultúráit a kötelező menekültkvótával. Ezek a betelepülők pár évtized múlva már urai is lehetnek Európának, ez a merkeli magatartás egy háborús, sőt, világháborús katasztrófát, szörnyűséget vetíthet előre.
Nekünk, székely-magyaroknak sem kell még egy púp a hátunkra, mert van már egy, amit sokallhatunk.
N. Kányádi Mihály,
Szentivánlaborfalva
