A reformáció emlékéve nem néhány vallási közösség belső ügye, hanem Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság ünnepe, hiszen létfontosságú értékeket adott és ad a mai napig a nemzetnek. Ez az erő mentette meg a 16. században és erősítette később a magyar nyelvet, és „aki a magyar nyelvet erősíti, őrzi és továbbadja, az hozzájárul a nemzet önazonosságtudatának erősítéséhez” – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Reformáció Emlékbizottság ügyvezető elnöke a nyitóünnepségen, Budapesten. Hangsúlyozta, idén több mint kétszáz egyházi, kulturális és tudományos program várható a reformáció emlékéve keretében.
Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság mun­kájának segítéséért fele­lős miniszteri biztos ismer­tet­te: vetélkedővel, okostele­fonos filmkészítéssel, rajz­filmekkel, koncertekkel és sportrendez­vényekkel szeretnék megszólí­tani a fiatalokat, színdarabokban, irodalmi, képzőművészeti alkotásokban, mozi- és tévéfilmekben mutatják meg a reformáció értékeit és történetét. A rejtett kincsek feltárá­sát szolgálják a levéltári és egyéb kutatások, kutatóösztöndíjak és konferenciák. Lesznek továbbá mozgó kiállítások és nagyszabású, a reformáció történetét bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt, hogy a reformáció első napjaira és 500 éves történetére visszatekintve „megtalálhatjuk azt az éltető forrást, amelyre a mai Magyarországnak, Kárpát-medencének, sőt Európának is elengedhetetlen szüksége van ahhoz, hogy szellemében, hitében, erkölcsében és világszemléletében megújuljon”.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kiemelte: ma legalább akkora szükség van a megújuláshoz nélkülözhetetlen friss lélekre, mint a 16. században volt. „Azzal a reménységgel nézünk e közelgő jubileumra, hogy Isten föl tudja használni arra, hogy a megújulás lelke végigsöpörjön ezen a fáradt kontinensen” – fogalmazott. (MTI)