A reformáció emlékéve

2016. március 24., csütörtök, Család

A reformáció 2017. évi ötszázadik évfordulójára meghirdetett emlékév február 29-én vette kezdetét.

 

A reformáció emlékéve nem néhány vallási közösség belső ügye, hanem Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság ünnepe, hiszen létfontosságú értékeket adott és ad a mai napig a nemzetnek. Ez az erő mentette meg a 16. században és erősítette később a magyar nyelvet, és „aki a magyar nyelvet erősíti, őrzi és továbbadja, az hozzájárul a nemzet önazonosságtudatának erősítéséhez” – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Reformáció Emlékbizottság ügyvezető elnöke a nyitóünnepségen, Budapesten. Hangsúlyozta, idén több mint kétszáz egyházi, kulturális és tudományos program várható a reformáció emlékéve keretében.
Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság mun­kájának segítéséért fele­lős miniszteri biztos ismer­tet­te: vetélkedővel, okostele­fonos filmkészítéssel, rajz­filmekkel, koncertekkel és sportrendez­vényekkel szeretnék megszólí­tani a fiatalokat, színdarabokban, irodalmi, képzőművészeti alkotásokban, mozi- és tévéfilmekben mutatják meg a reformáció értékeit és történetét. A rejtett kincsek feltárá­sát szolgálják a levéltári és egyéb kutatások, kutatóösztöndíjak és konferenciák. Lesznek továbbá mozgó kiállítások és nagyszabású, a reformáció történetét bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt, hogy a reformáció első napjaira és 500 éves történetére visszatekintve „megtalálhatjuk azt az éltető forrást, amelyre a mai Magyarországnak, Kárpát-medencének, sőt Európának is elengedhetetlen szüksége van ahhoz, hogy szellemében, hitében, erkölcsében és világszemléletében megújuljon”.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kiemelte: ma legalább akkora szükség van a megújuláshoz nélkülözhetetlen friss lélekre, mint a 16. században volt. „Azzal a reménységgel nézünk e közelgő jubileumra, hogy Isten föl tudja használni arra, hogy a megújulás lelke végigsöpörjön ezen a fáradt kontinensen” – fogalmazott. (MTI)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2016-03-24: Család - :

Gyermekeink

Dénes Máté, Köpec
2016-03-24: Család - Puskás Attila:

Emléktöredékek 28. (Viszontlátásra, Kolozsvár! )

Kolozsvár, az én jó öreg Kolozsvárom... Akkor, 1954. szep­tember első napjaiban nem gondoltam arra, hogy végleg elveszítem az annyi emlék városát. Majd két évig húztam-halasztottam Csíkban a bejelentkezésem véglegesítését, mert élt még bennem a visszatérés reménye. Aztán – a magyarok számára, alig titkolt politikai szándékkal – zárt várossá vált Kolozsvár. Nem úgy az ország négy világtájáról beözönlő románságnak, akik akkor láttak először életükben nagyvárost. Soha többet nem lehettem kolozsvári lakos.