Szinte nem telik el hónap úgy, hogy ne kerülne a bukaresti parlament asztalára valamilyen nemzetféltő, nyíltan vagy burkoltan magyarellenes törvénytervezet. Február végén a képviselőházon hallgatólagosan csúszott át Bogdan Diaconu törvénytervezete, amely a magyar nyelv különféle állami hivatalokban való használatát akarta megtiltani. Ugyanakkor derült fény arra is: egy újabb tervezet Románia himnuszának kötelező lejátszását írná elő a televízió- és rádióadókban minden reggel, egy másik dokumentum az RMDSZ felszámolásáról szól.
Tegnap pedig – afféle húsvéti ajándék gyanánt? – újabb hasonló törvénymódosítás került a figyelem középpontjába: fél évtől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék Románia és a román nemzet nyilvános becsmérlését, gyalázását.
Talán az ilyen abszurd tervezetek nagy száma miatt is egyre inkább hajlamosak vagyunk legyinteni az ilyen hírekre: biztosan valamelyik román szélsőséges politikus így kívánja felhívni magára a figyelmet, a választások előtt amúgy is jól bevált recept mifelénk a magyar kártya kijátszása. Könnyelműség volna azonban ezzel leseperni az asztalról a problémát. Lám, hiába alkotmányellenes és abszurd, hiába nem volt mögötte politikai támogatás, a Diaconu-féle, a magyar nyelv használatát tiltó tervezet is átment a képviselőházon, s már csak a szenátusban van esély elvetni azt.
A legfrissebb, a nemzetgyalázás szabadságvesztéssel való büntetését előíró törvénymódosítási javaslat pedig nem csupán néhány magyarellenes politikus gerillaakciója, hanem komolyabb politikai támogatással rendelkezik: több mint hatvan képviselő aláírása szerepel a tervezeten. A legtöbben a jelenleg legerősebb alakulat, a Szociáldemokrata Párt honatyái, de a kezdeményezők között vannak olyanok, akik az Oprea-féle párthoz vagy Tăriceanu ál-liberálisainak táborához tartoznak, mi több, egyik aláíró a Nemzeti Liberális Párt színeiben jutott mandátumhoz. Pártokon átívelő a javaslat támogatottsága, nem alaptalan tehát a félelem, hogy a parlament el is fogadja azt.
S ha mindez önmagában nem lenne elég ijesztő, hát a javaslat indoklása kapcsán igencsak elborzadhatunk. Ebben ugyanis azzal magyarázzák e módosítás szükségességét, hogy hatékonyan léphessenek fel az olyan irredenta, szeparatista törekvések ellen, amelyek környékünkön történtek, amelyek túllépik a szabad véleménynyilvánítás kereteit, s nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Tényként tálalják többek között, hogy tavaly Kézdivásárhelyen merényletet készítettek elő a románok ellen, erőszakkal távolítottak el román zászlót középületekről, s az ország „szívéből”, tehát Székelyföldről elüldözik a románokat.
És ehhez a nyilvánvaló hazugságáradathoz, gyűlöletszításhoz, kollektív megbélyegzéshez, a magyar közösség nyílt fenyegetéséhez adja a nevét több mint félszáz képviselő…