Négynapos munkahét. A képviselőház szakbizottságai elé került a négynapos munkahetet lehetővé tevő tervezet – számoltak be a hírtelevíziók. A jogszabály a munkatörvénykönyvet módosíthatja, lényege pedig, hogy ha az alkalmazottak kiegyeznek a munkaadóval abban, hogy napi tíz óra legyen a munkaidejük, akkor csak heti négy napot kell dolgozniuk. A törvénymódosító javaslatot korábban a szenátus elutasította, döntő a képviselőház.
A jogszabály előterjesztői hangsúlyozzák, hogy a négynapos munkahét bevezetése opcionális, teljes mértékben a munkaadók és az alkalmazottak egyezségétől függ. Érvelésük szerint ez a lehetőség elsősorban a 25 és 40 év közötti személyeknek kedvez, akik könnyebben teljesíthetik a napi tízórás munkaidőt, és így meghosszabbított hétvégéket tölthetnek a hozzátartozóikkal. (Maszol)
AZ Ígéret szép szó... Találkozót kért Kolozsvár polgármesterétől a Musai-Muszáj – tájékoztat a többnyelvűségért küzdő mozgalom közleménye. Emil Boc polgármester március 15-i ünnepi beszédében a többnyelvű helységnévtáblákat kifogásoló, protestáló személyre reagálva kijelentette, hogy bárhol és bármikor hajlandó a nyílt párbeszédre, ezért a Musai-Muszáj most számon kéri ígéretét, emlékeztetve, hogy egy évvel korábban a polgármester nem fogadta el a helységnévtáblaügy kapcsán szervezett közvitára szóló meghívót, így nem is vett részt azon. A mostani lehetőséget megragadva Tunyogi Béla kolozsvári lakos, illetve a Musai-Muszáj mozgalom nevében Polacsek Péter, Felvinţi Maria Georgeta és Bethlendi András találkozót kért a város vezetőjétől. Céljuk a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyéről, a kolozsvári multikulturalizmusról és a többnyelvűség jelenlegi helyzetéről egyeztetni a polgármesterrel. (Főtér)
Nincsenek magyar üdvözletek. Nagyon kis kivétellel szinte egyetlen multinacionális üzletlánc sem tartja fontosnak, hogy magyarul is kellemes húsvétot kívánjon a hétvégén ünneplő marosvásárhelyieknek, holott nyereségük csaknem felét a magyar vásárlóiknak köszönhetik. A Krónika kétnapos üzletmustráján kiderült: nemcsak a nagy multinacionális cégek feledkeztek meg a magyarokról, számos anyaországi és székelyföldi cégtulajdonos sem tartotta fontosnak üzenetét magyarul is tolmácsolni. Míg decemberben több felirat és kirakati dekoráció hirdette – legtöbb esetben két nyelven – a közelgő karácsonyt, a héten Marosvásárhelyen visszaforgatták az időt 1989-re. Vagy előre vitték a jövőbe? Mint a mustrán kiderült, a magyarországi vagy helyi magyar tulajdonban lévő üzletek és bankintézmények kirakatai sem különböznek a román vagy török árusok boltjaitól. (Krónika)
A STÍLUS SEM MINDEGY. Összesen 232 orvos ellen emeltek panaszt tavaly az orvosi kamara összesítése szerint. Közülük 23 orvost szankcionáltak, 11-et megrovásban részesítettek, 8 orvos figyelmeztetést kapott, kettőt eltiltottak hivatása gyakorlásától. A legtöbb panasz sebészeti ellátásra vonatkozott, de több feljelentés érkezett a sürgősségi ellátásra, a szülészorvosokra és családorvosokra is. Többen amiatt tettek panaszt orvosok ellen, ahogyan a betegekkel és hozzátartozóikkal kommunikáltak. 2014-ben tavalyhoz képest kevesebb panaszt regisztráltak, de ezek közül több volt megalapozott – derül ki az orvosi kamara jelentéséből. (ErdélyFm)
CSEKE KITART. Elégedetlenségének adott hangot Cseke Attila parlamenti képviselő március 24-én, csütörtökön azzal kapcsolatban, hogy Dacian Cioloş miniszterelnök és Vasile Dâncu miniszterelnök-helyettes bejelentették, Románia számára továbbra is a nyolc fejlesztési régió létrehozása jelenti az átszervezés során a prioritást. A képviselő emlékeztetett arra, hogy 2009-ben egyedül a szövetség nyújtott be törvénymódosító javaslatot a fejlesztési régiók átszervezésével kapcsolatban. Az RMDSZ álláspontja az, hogy a kisebb, 2–4 megyéből álló fejlesztési régiók sokkal hatékonyabban működnének. Ez 16 régiót jelentene. A jelenlegi nyolc fejlesztési régió struktúrája nem felel meg az EU előírásainak sem. (Maszol)
AKKOR KIÉ IS LEGYEN. A kürtőskalács levédése körüli nézeteltérésekre „az egyetlen megoldás az lehet, ha a kürtőskalács márkanév levédését Románia és Magyarország közösen kérvényezi Brüsszelben” – ezt ajánlja közleményében Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Tánczos ezt annak kapcsán nyilatkozta, hogy a kürtőskalács földrajzi eredetvédelme, illetve az elmúlt napok sajtóinformációi kapcsán – miszerint a kürtőskalács egy „román asszony találmánya” lenne – magyarázatot kért Achim Irimescu mezőgazdasági minisztertől. „Beszélgetésünk során a miniszter cáfolta, hogy ő ilyet állított volna, mi több, elmondása szerint ő pontosan azt hangsúlyozta: mivel a kürtőskalács Erdélyből származik, Romániának joga van kérni annak európai uniós bejegyzését” – közölte Tánczos. Mivel azonban a miniszter is elismeri, hogy a kürtőskalács nem román termék, úgy gondolja, a közös levédés az egyetlen megoldás. (Főtér)
