Az emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést, tehát a Föld lakója a felelős a hőhullámokért, szárazságért. És nem jó, ha alábecsüli tevékenységei várható hatásait.
Ki hozza ránk a meleget?
Az elmúlt évek globális melegrekordjai az emberi tevékenység következményei, csupán 0,01 százalék a valószínűsége annak, hogy azok az éghajlat természetes változékonyságának eredményei. Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül egyáltalán nem történhetett volna meg, hogy az elmúlt 150 év tizenöt legmelegebb évéből tizenhárom 2000–2014 között következik be. 2013-ban az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) megállapította: 95 százalék a bizonyossága annak, hogy a globális felmelegedés fő oka az ember.
A Scientific Reports tudományos folyóiratban január 25-én közzétett tanulmány szerzői elemzéseik készítésekor még nem tudták, hogy az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) minden idők legmelegebb évének nyilvánította a 2015-ös esztendőt. A NOAA adatait a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is megerősítette, megállapítva, hogy az időjárási feljegyzések kezdete óta a tizenhat legmelegebb évből tizenöt a 21. században következett be.
„Az éghajlat természetes változékonysága önmagában nem adhat magyarázatot a globális melegrekordokra, az ember okozta globális felmelegedés azonban igen” – mondotta Stefan Rahmstorf, a tanulmányt készítő potsdami klímakutató intézet professzora. Emlékeztetett arra, hogy a melegrekordoknak jelentős hatásai voltak: korábban nem tapasztalt helyi hőhullámokat okoztak világszerte, számos emberéletet követelve és súlyosbítva a szárazságot, a bozót- és erdőtüzeket. „Elemzéseink azt mutatják, hogy a szélsőséges meleg kockázata megsokszorozódott, mivel beavatkozunk a Föld éghajlati rendszerébe” – tette hozzá.
Az iparosodás csak ráadás volt
Egyre több a bizonyíték, hogy a hétezer évvel ezelőtt elkezdett földművelés és állattenyésztés késleltette az éghajlat természetes, globális lehűlését, és szerepet játszhatott abban, hogy ma viszonylag meleg a klíma. „A korai földművelés segített a bolygót melegen tartani” – mondta William Ruddiman, a Virginiai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Ő már több mint egy évtizede feltételezte, hogy az első földművesek tevékenységének éghajlat-módosító hatása lehetett: a növények termesztéséhez és a legeltetéshez szükséges földet hatalmas erdőterületek felégetésével nyerték. A légkörbe bocsátott szén-dioxid és metán melegítő hatása semlegesítette a természetes hűlést, amelynek egyébként be kellett volna következnie – vélte.
Elképzelését éveken át vitatták a klímakutatók, néhányan most is kérdésesnek tartják. Rudimann s tizenegy amerikai és európai kutatótársa szerint azonban az elmúlt években összegyűlt bizonyítékok azt mutatják, hogy a várható lehűlést megállította a mezőgazdasági művelés elterjedése. Enélkül a Föld egy természetes jegesedési időszakban volna a kutatócsoport szerint.
A Föld életében ciklikusan váltakoznak a jégkorszakok és melegebb, úgynevezett interglaciális időszakok a Nap körüli pálya miatt. Jelenleg bolygónk a holocén nevű interglaciális kort éli, amely majdnem 12 ezer éve kezdődött.
Ruddiman jégmagmintákból és más forrásokból származó adatokból 2003-ban dolgozta ki elméletét. Azt találta, hogy a jégkorszakok közötti meleg periódusokban csökkent a szén-dioxid és a metán koncentrációja, ezzel hűlt a levegő, ami egy következő jégkorszak előszele volt. Csak a holocénben nőtt ezeknek a gázoknak a mennyisége, ez egybeesett a földművelés elterjedésével. A gázok növekedését ezért a tudós az iparosodás korát több ezer évvel megelőző emberi tevékenység, a mezőgazdaság számlájára írta. (MTI)
